Nyomtatás

Életünket, szívünket, lelkünket átható örömmel ujjongunk Urunk szent színed előtt, és dicsérünk téged nagy kegyelmedért. Te vezettél bennünket végig ebben az esztendőben: örömben és keserűségben, bővölködésben és szükségben, erőben és gyöngeségben. Amit elértünk, azért Neked adunk hálát, amit elmulasztottunk, tőled kérjük Fenséged bocsánatát! Különös érzés visszatekinteni, minden napot számba venni, lelkiismeretünket alázattal megpróbálni: megtettünk-e mindent, amit megtehettünk? Elsírtunk-e minden könnyet, melyet megkönnyezhettünk? Megköszöntünk-e mindent, amit kaptunk? Adtunk-e mindig, ha adhattunk? Helytálltunk-e mindig, mikor kihívásokkal találkoztunk? Meghallottunk-e mindent, amit meghallhattunk? Megbocsátottunk-e mindig, ha halk s remegő hangú vallomást kaptunk? S tudtunk-e bocsánatot kérni, mikor mi hibáztunk?

Ez évünket, mint egy albumot, emlékképenként végiggondolva lapozgatunk, s számot vetünk: látjuk az év örömeit, ajándékait, gazdagságát; s talán belénk hasít az, amit elvitt: szeretett embertársunkat, féltve őrzött kincset, lelki-testi ékességet, s várjuk a nem világ szerinti, Tőled jövő békességet. S akármit is hoz a számvetés: fájdalmat vagy nevetést, terheket vagy boldog felüdülést, köszönjük, hogy mindezt Neked elmondhatjuk, és hogy Neked mondhatjuk el. Hogy bármit is adjon az ég, esőt vagy napsütést, orcát simogató lágyan ringó nyári szellőt vagy fát szaggató erős vihar pusztító zaját, tudjuk, hogy Te adod, s ezért Neked adunk hálát! Neked adunk hálát mindenért, amit kibírtunk. Neked adunk hálát mindenért, amiért megdolgoztunk, s megtapasztalhattuk a befektetett munka keserű fáradalma után, a leszüretelt gyümölcs frissítő zamatát.

Eltelt egy év, Veled, ki előttünk mentél felhőoszlop dicsőségével a pusztában, velünk harcoltál, mikor erős falak árnyékában láttuk magunkat csekély reménnyel, te adtál jeleket, mikor harcba szólítottál: nedves, s ha kellett száraz gyapjúfürtöt puha fű hátán. Te töltötted be Lelked jelenlétével testünk parányi kápolnáját, s zenghettük dicsőségedre a hálás szív zsoltárát, mint megannyi hangszer, örvendező nép, hálás egyház, ujjongó test tagjai a Mennyei fő alatt. Hála legyen Néked, most és mindenkor! Ámen.