„Amikor közeledtek Jeruzsálemhez (…) Jézus elküldött két tanítványt, és ezt mondta nekik: „Menjetek az előttetek fekvő faluba, és ott mindjárt találtok egy megkötött szamarat a csikójával együtt: oldjátok el, és vezessétek hozzám. Ha valaki szól nektek valamit, mondjátok meg, hogy az Úrnak van szüksége rájuk, és azonnal elengedi azokat.” Máté 21,1-3.

Az evangéliumokban több helyen is olvasunk Jézus „látnoki” képességeiről. Előre megmondja, mi történik Lázárral, Jairus lányával, és saját halálát is előre jelzi tanítványainak. Legalább ilyen érdekes azonban ahogyan a hétköznapi események során, így a húsvéti készülődésben előre gondolkodik. Figyelme fókuszált, részletekbe menő („találtok egy megkötött szamarat”). Lelkülete pedig ugyanaz, mint a Hegyi beszéd Jézusáé: „keressétek először Isten országát, és mindezek” – étel, ital, páskavacsora, húsvéti bárány – „megadatnak néktek”. Nem magára, hanem a rábízott életekre gondol. Gondot visel. Apa-kép is ez a Jézus számomra: elapátlanodott csonkult családjaink hiánymintája. Kölcsey szavaival élve: a „messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort” embere ő.
Terve ugyanakkor még ennél is nagyobb, felemelőbb: szeme előtt már pereg a széder-vacsora és az árulás. Tovább lát Nagypéntek homályán, a töviskoronán és a sírbolt mélységén. Emberi sorsok ezrei sorakoznak tekintetében: első keresztyéneké és szerzeteseké, szenteké és reformátoroké. És a végén az én sorsom is. Mert az Ő előre gondoskodó tervében készen állt a szolgai alázat, ami Nagycsütörtökön lábat mosott. A „csakazértis”-szeretet, ami orcát nyújtott a Júdás-csóknak. A szent egykedvűség, ami saját halálát is így tervezi meg, hiszen ismeri a jutalmat. Az eltökéltség, mely a halál mezsgyéjén is meglátja az árvát, akinek „Asszony, íme a fiad!”-at képes mondani. Bárcsak komolyan venném az Ő csodálatos, rám vonatkozó élettervét: „markaimba metszettelek fel téged”! Igen, golgotai markodba. Áldott húsvéti ünneplést kívánok!

Kedves Gyülekezet!

Hirdetjük, hogy 2017. őszén is megkezdjük a gyermekek számára meghirdetett konfirmációs órákat, várjuk a jelentkezést a Lelkészi Hivatalban.  Az alkalmak várhatóan péntek délután lesznek, az azonban senkit se tartson vissza, ha az időpont esetleg problémát okoz, ebben az estben igyekszünk segítséget adni. 

A Pozsonyi úti Református Kulturális Központ kialakításának tervéhez

Előzmények

A gyülekezet régi vágya, hogy az altemplom, mint az eredetileg is közösségi események helyszíne – több évtizedes hányattatott sorsa után – ismét a lelki, kulturális élet terévé váljon. Felismerve a hasonló egyházi létesítmények adta lehetőséget valamint az egyházi kulturális programok helyszíni hiányosságait, megfogalmaztunk egy programot, ami alapján a Hálaadás Templom altemploma egy Kulturális Központ helye lehetne.

Az épület történetéről

A Pozsonyi úti Református templomot az 1930-as évek második felében, Tóth Imre és Halászy Jenő pályadíjas tervei alapján Wanner Henrik vezetésével építették. Az építkezés több ütemben folyt. A háború viszontagságaiban mind az épület, mind az akkori gyülekezet megpróbáltatott, de Istennek hála, mindkettő egyben maradt. A háború utáni időszak nehézségei ellenére is folyamatos szolgálat, lelki élet jellemezte a gyülekezetet.

Maga a Templom – a hozzá szorosan kapcsolódó parókiával – a modern magyar építészet karakteres gyöngyszeme. Tiszta, a szó legjobb értelmében egyszerű, a református lelkiséget is hűen tükröző épületegyüttesről beszélhetünk. A Duna partján álló modern templom – önálló harangtornyával – a pesti oldal emblematikus, városképi védettséget élvező eleme.

Az eredeti terv szerint a templom életének elején az altemplomban komoly gyülekezeti, közösségi élet folyt. Ennek részét képezte az altemplom nagytermében ma is fellelhető színpad, kisszínházi tevékenység. A háború előtt épített budapesti református templomokban több helyen található ilyen funkció, tehát tudható, hogy a keresztyén közösségeknek fontos volt a kultúra terjesztése, előadások szervezése, az evangélium ezen kereteken belüli hirdetése is.

Tervezési program

A Hálaadás Templom altemplomában Kulturális Központot szeretnénk létrehozni. Ennek megfelelően – gyakorlatilag az eredeti állapot visszaállításával – az altemplom terének kitisztításával a nagytermet ismét egybefüggő térként lehet használni, a bejárat(ok) tere(i) és a megmaradt színpad mögötti terek kiszolgáló helyiségek soraként értelmezhető.

Az altemplom többféle funkciónak adhat helyet. Egyrészt a már említett színház újra értelmet kap, másrészt a nagyterem konferenciák, közösségi összejövetelek, hitéleti alkalmak, esküvők, nagyjából 200 főt befogadó rendezvények terévé válhat.

Tervünkben a felújítás mértékének megfelelő, hosszú távon a gyülekezet életét valamint a megfogalmazott kulturális „küldetést” jól szolgáló, reményeink szerint az épület karakteréhez igazodó megoldásokkal éltünk.

Terv

A felmérést követően vázlattervet készítettünk, amit a presbitérium és a gyülekezet tagjai előtt bemutattunk. Az így elfogadott vázlattervnek és a bemutatón elhangzott kérdéseknek és kéréseknek megfelelően alakítottuk ki a végleges tervet. A tervezésben több szakági tervező is részt vett, hiszen a funkció összetettsége, valamint a ma hatályos rendeletek ezt megkövetelték.

Szerkezetek

Burkolatok

Tervünk szerint – a néhány éve kialakított női vizesblokkot és teakonyhát kivéve – valamennyi alagsori helyiség padlóburkolatát felújítjuk, cseréljük. Az előtér és nagyterem teljes padlórétegrendjét cserélni kell, hiszen a tervezett nedvesség elleni védelem és az ipari parketta burkolat más rétegeket kíván, mint a töredezett kőburkolat. A kiszolgáló helyiségekben a funkciónak megfelelő követelményeknek megfelelő minőségű (pl. csúszásmentesség, kopásállóság) greslapburkolatot terveztünk.

A falakra a helyiségek funkcióinak megfelelő festés, lángmentesített falburkolati elemek vagy a padlóburkolat fektetési irányaival, kiosztásával összhangban lévő csempeburkolat kerül. A falakra (részben akusztikai okokból) lángmentesített Perfetti lemezek kerülnek.

Nyílászárók

Minden külső nyílászárót az eredeti formájában kell felújítani. Ennek megfelelően az ablakok vasalatát, záródását, illesztéseit, tömítését ellenőrizni kell. A kapcsolt gerébtokos ablakokba – a jelenlegi többféle üveg helyére – a jobb hőszigetelés érdekében új üveg kerül, de az üveg cseréje nem jelenti a homlokzat megváltoztatását. Valamennyi külső ablak, ajtó felülkezelése szükséges, tehát a mázolást fel kell újítani.

A külső ablakoknál (nagyterem) új követelmény az akusztikai szigetelés. Ennek megfelelően szükséges a nyílászárók akusztikai javítása. Ezt részben egy a fix falburkolat mögül feltolható akusztikai táblával érjük el.

A belső nyílászárókat egyes esetekben ki kell cserélni. Valamennyi belső ajtót, ablakot fel kell újítani. A felújítás és csere részben a magasabb színvonal elérése, részben a funkcióból adódó követelmények teljesítése érdekében történik. A hatályos rendeletek miatt a nyílászárókat a menekítés, kiürítés szempontjai szerint kell kialakítani.

Színpad

A meglévő színpadot felújítjuk, annak padlóját, a nézőtér felől felvezető kis lépcsők mellvédjét kicseréljük, a színpad mögötti fal ajtajait átalakítjuk, részben megszüntetjük. Bár jelen tervben a színpadtechnikával részletesen nem foglalkozunk, az összefüggések miatt természetesen feltüntettük azokat a kellékeket (pl. színpadi függöny, háttérfüggöny, paravánok), melyek ezen funkció elengedhetetlen részei. Tettük ezt azért is, mert az ilyen „apróságok” utólagos beépítése mindig a már elkészült terek rombolásával járna, illetve a megbízói szándék, valamint az ennek érdekében szervezett szakmai egyeztetések egyértelműen ezt követelték meg.

A színpadtechnikával részben audiovizuális, részben világítástechnikai tervfejezetben foglalkoztunk, de természetesen az egész altemplom elektromos hálózatát, annak felújítását érintő tervrész is tartalmazza a szükséges kapcsolódási pontokat, hálózatokat.

Az építész tervek a legfontosabb színpadi kellékek tervét, helyét meghatározzák, tartalmazzák.

Világítás

Az altemplom elektromos hálózati tervét (világítás, biztonsági fények, hálózat, riasztórendszer, LAN hálózat stb.) egy világítástechnikai méretezéssel egészítettük ki. Ebben a nagyterembe és az előtérbe tervezett, részben a süllyesztett álmennyezetbe, részben a meglévő mennyezetbe süllyesztett lámpákat és a rejtett világítást biztosító fényforrásokat tüntettük fel. A belső tér határoló felületeinek érzékeny kialakítása (burkolatok, falpilaszterek) nemcsak esztétikai minőség növelését, hanem funkcionális célokat is szolgál. Ennek fontos részét képezi a világítás (pl. oszlopok tövénél besüllyesztett fényforrások, rejtett surló fények, álmennyezeti lámpák), mely tervünk szerint egy modern, rugalmasan programozható („Dali”), központi szabályozással alakítható ki. Természetesen mindez a színpadtechnikai berendezésekkel összhangban történik, tehát a belső téri világítás és a színpadi világítás igény szerint egy helyről (ügyelő helye) kezelhető.

Gépészet

A felújítás során a jelenlegi férfi wc-t átalakítjuk, mert az – kis méreteinél fogva – nem felel meg az akadálymentesség követelményeinek. A színpad mögötti kiszolgáló terek részben új vizes berendezéseket kapnak.

A fűtés korszerűsítésekor az elavul, nagy átmérőjű, a térfalak előtt húzódó vezetékeket leszerelik, helyettük a nagyteremben a faltőkísérő lábazatba rejtett hőleadó elemek biztosítják a szükséges hőmennyiséget. A tervezett fűtés továbbra is a távfűtés része marad, de a kivitelezés előtt a szolgáltatóval időben fel kell venni a kapcsolatot.

Akadálymentesítés

Fontos, hogy az altemplomot valamilyen szinten akadálymentesíteni kívánjuk. Mivel a tervezett funkció az eredetivel azonos, így az átalakítás mértéke nem követeli meg a teljes akadálymentesítést. Tervünkben opcióként feltüntettük egy lépcsőnjáró szerkezet helyét. Ugyanakkor meg kell teremteni a belső helyiségek kapcsolatánál, a vizesblokk használatánál az akadálymentességhez tartozó elvárható helyzetet. Ennek megfelelően alakítottuk át a vizesblokkot, alakítottuk át a küszöböket és határoztunk egyes nyílások megszüntetéséről és átalakításáról, valamint a lépcsőn továbbra is használható lenne egy lehajtható rámpa.

Tervezők

Építészet: JAHODA és PÁRICSY Építésziroda, Páricsy Zoltán, Wittinger Győző, Zwickl Teréz, Nagy Sándor
Felmérés: JAHODA és PÁRICSY Építésziroda, Dávid Magdolna, Parócai Imre, Bereczki Dávid
Épületgépészet: Hucker Csaba
Épületvillamosság: Tóth László, Kovács Sándor
Tűzvédelem: Dr. Takács Lajos Gábor
Rehabilitáció: Pandula András
Színpadtechnika: Fleischer Zoltán
Költségvetés: Fái Zsuzsanna

Képgaléria a látványtervekkel: