2014 pünkösd
A Hálaadás újság 2014 pünkösdi lapszámának cikkei.
Régi új ima téma: Jövel Szentlélek!
- Részletek
- Írta: Berkesi Gábor
Acta 1,13-14
- Kérlek, imádkozz értem!
- Baj van?
- Igen, nagy:
… Súlyos beteg vagyok, műteni kell…
… Iszonyú nehéz vizsgám lesz…
… Váratlanul, fiatalom meghalt egyik szerettem…
… Ki akarnak forgatni csekély vagyonomból „drága szeretteim”…
… Utcára kerültem nyugdíj előtt, korom miatt nem találok munkát…
… Nincs baj, de már a szülőszobán vagyok…
… Nem bírok gyermekemmel! Hát ezért neveltem? Vagy rosszul neveltem?...
... Megvénültem, egyedül maradtam. Lesz-e mellettem valaki, ha segítségre szorulok?...
Íme egy csokor a mindennapos, halálosan komoly imádságok soha véget nem érő kényszer tárházából. S.O.S. jelzések fölfelé és kifelé, a bénító tehetetlenség nyílt bevallásai. De jó, ha rezonál szívünkben, közhelyen túl életté nemesedik az apostol nyugtató, megoldást generáló szava: „Minden gondotokat Ő reá vessétek, neki gondja van reátok.” (1Pét 5,7) Jézus is bíztat: „Kérjetek, és adatik nektek...” (Mt 7,7) Nem mindig azt és úgy adja, amit és ahogy jónak vélek, de hogy adni fog és azt, ami kárrá nem válik, ebben biztos lehetek.
Alapigénk is imádságról szól. Tíz napos imádság, tízegynéhányan kezdték, mintegy százhúszan fejezték be. Tíz napig? Ráértek, nem volt más dolguk? Kik ezek? Forrófejű vallási fanatikusok, kiket bár lehet csodálni, de szeretni nem? Egyszerű a válasz: Jézus tanítványai, férfiak és nők, Márk anyja Mária házának felső szobájában, a korábbi utolsó vacsora, egyben első Úrvacsora helyszínén. Ráértek, mert rá akartak érni. Amit az ember nagyon akar, arra ráér. Volt más tennivalójuk is, de az imádság nem halkult el. A „sajnos nem érek rá” mentegetőzés sok esetben „diplomatikus” elutasítás talán. Mit imádkoztak? Kérések örömét? Nem, csak egy kérést, nagyon nagy kérést, a kérések kérését: Úr Jézus Krisztus, küldd el és áraszd ki ránk vígasztaló Szentlelkedet. Az éltetőt, a bátorítót. A tizedik napon is együtt voltak és a várakozás, a pünkösdi advent beteljesedett: sebesen zúgó szél, kettős tüzes nyelvek formájában eljött a Lélek. Beteljesedtek, és kezdtek más nyelven szólni. Más nyelven, igazabban, őszintébben, hitelesebben.
És aznap ott Jeruzsálemben, Kr. u. 33. Pünkösdjén mindenféle emberi előkészület nélkül, szent, mennyei spontaneitással megalakult a keresztyén egyház.
Új szív, új lélek, új imádság, új imatéma, add Uram Szentlelkedet! Istentiszteletre jövet, vagy onnan hazatérőben, csendes vagy kirobbanó örömökben, fárasztó terhek hordozásában, fel nem ismert próbák közepette, számot adások előtt, alatt, után és mindig, hogy éljünk és túléljünk, emberek maradjunk, add Lelkedet. Jövel Szentlélek Úristen!
Pünkösdi ima
- Részletek
- Írta: Németh Tamás
Ó Szentlélek Isten, kit az Atya a Jézus nevében bocsát,
Jöjj el Jézus nevében énhozzám!
Légy itt velem, lakozz bennem, ha baj fenyeget;
ha testem, elmém elnehezedik és fáradni kezd.
Légy lelki békességem, ha bármi ingerülté tesz,
Te Úr vagy és győzedelmes mindenek felett.
Lelked nélkül üres és árva minden, - belátom -,
de Lelki jelenléted valósággá lett álom.
Ó Atyám, egy vágyam és kérésem teljesítsd,
kegyelmet nyert gyermeked szüntelen Lelkesítsd!
Ámen.
Szent Lélek karavánja
- Részletek
- Írta: Ady Endre
Egy Szent Lélek nevű kereskedő
Egykor sürgős, nagy rendelést adott.
Jövünk száz sarkából a világnak
Villámmal, gőzzel, szekérrel, gyalog.
Tevékkel vágtuk át a Szaharát,
Drága portékánk részben megavult.
De Szent Lélek már ezt így kivánta:
Egy kicsi Jövő, egy kicsi Mult.
Buddha, Mózes, Jézus éltek velünk:
Igemálhákkal rakott az agyunk.
Miként igérted, vedd át az árut,
Fizess, Szent Lélek, éhesek vagyunk.
Óh, mi, szegény, szomorú kupecek,
Eszmék vivői, büszke Szolonok.
Krőzusok élnek víg dőzsöléssel
S a mi kincsünk és sorsunk: a homok.
Hosszú tíz nap volt: sok ezer éves.
Hazudtak minden Pünkösd hajnalán.
Tüzes nyelvekre, meleg aranyakra
Rászolgált immár ez a karaván.
Becsületes, részeg, okos fejünk
Mindig másért fáj. Megejti a Szó
S úgy futunk el ön-boldogságunknál,
Mint szép tájnál bamba kéjutazó.
Elherdáljuk a vérünk és inunk,
Minket kezdettől jégeső mosott,
Földet szereznek, bankót csinálnak
Sok ezer év óta az okosok.
Hajh, Szent Lélek, nem vár a karaván,
Éppen elég volt az eszme-evés.
Viharverten és sakáltépetten
Várjuk: jöjjön hát a kitöltetés.
Fizess, Szent Lélek. Sok volt egy kicsit
Ez a bús, bolond, ingyen-szerelem.
Im, megérkeztünk s véres árnyékok
Cikkáznak rózsás Pünkösd-reggelen.
Altemplomi beszámoló
- Részletek
- Írta: Páricsy Zoltán
A Pozsonyi úti Református Kulturális Központ (1133 Budapest, Pozsonyi út 58.) kialakításának tervéhez
Előzmények
A gyülekezet régi vágya, hogy az altemplom, mint az eredetileg is közösségi események helyszíne – több évtizedes hányattatott sorsa után – ismét a lelki, kulturális élet terévé váljon. Felismerve a hasonló egyházi létesítmények adta lehetőséget valamint az egyházi kulturális programok helyszíni hiányosságait, megfogalmaztunk egy programot, ami alapján a Hálaadás Templom altemploma egy Kulturális Központ helye lehetne.
Az épület történetéről
A Pozsonyi úti Református templomot az 1930-as évek második felében, Tóth Imre és Halászy Jenő pályadíjas tervei alapján Wanner Henrik vezetésével építették. Az építkezés több ütemben folyt. A háború viszontagságaiban mind az épület, mind az akkori gyülekezet megpróbáltatott, de Istennek hála, mindkettő egyben maradt. A háború utáni időszak nehézségei ellenére is folyamatos szolgálat, lelki élet jellemezte a gyülekezetet.
Maga a Templom – a hozzá szorosan kapcsolódó parókiával – a modern magyar építészet karakteres gyöngyszeme. Tiszta, a szó legjobb értelmében egyszerű, a református lelkiséget is hűen tükröző épületegyüttesről beszélhetünk. A Duna partján álló modern templom – önálló harangtornyával – a pesti oldal emblematikus, városképi védettséget élvező eleme.
Az eredeti terv szerint a templom életének elején az altemplomban komoly gyülekezeti, közösségi élet folyt. Ennek részét képezte az altemplom nagytermében ma is fellelhető színpad, kisszínházi tevékenység. A háború előtt épített budapesti református templomokban több helyen található ilyen funkció, tehát tudható, hogy a keresztyén közösségeknek fontos volt a kultúra terjesztése, előadások szervezése, az evangélium ezen kereteken belüli hirdetése is.
Tervezési program
A Hálaadás Templom altemplomában Kulturális Központot szeretnénk létrehozni. Ennek megfelelően – gyakorlatilag az eredeti állapot visszaállításával – az altemplom terének kitisztításával a nagytermet ismét egybefüggő térként lehet használni, a bejárat(ok) tere(i) és a megmaradt színpad mögötti terek kiszolgáló helyiségek soraként értelmezhető.
Az altemplom többféle funkciónak adhat helyet. Egyrészt a már említett színház újra értelmet kap, másrészt a nagyterem konferenciák, közösségi összejövetelek, hitéleti alkalmak, esküvők, nagyjából 200 főt befogadó rendezvények terévé válhat.
Tervünkben a felújítás mértékének megfelelő, hosszú távon a gyülekezet életét valamint a megfogalmazott kulturális „küldetést” jól szolgáló, reményeink szerint az épület karakteréhez igazodó megoldásokkal éltünk.
Terv
A felmérést követően vázlattervet készítettünk, amit a presbitérium és a gyülekezet tagjai előtt bemutattunk. Az így elfogadott vázlattervnek és a bemutatón elhangzott kérdéseknek és kéréseknek megfelelően alakítottuk ki a végleges tervet. A tervezésben több szakági tervező is részt vett, hiszen a funkció összetettsége valamint a ma hatályos rendeletek ezt megkövetelték.
Szerkezetek
Burkolatok
Tervünk szerint – a néhány éve kialakított női vizesblokkot és teakonyhát kivéve – valamennyi alagsori helyiség padlóburkolatát felújítjuk, cseréljük. Az előtér és nagyterem teljes padlórétegrendjét cserélni kell, hiszen a tervezett nedvesség elleni védelem és az ipari parketta burkolat más rétegeket kíván, mint a töredezett kőburkolat. A kiszolgáló helyiségekben a funkciónak megfelelő követelményeknek megfelelő minőségű (pl. csúszásmentesség, kopásállóság) greslapburkolatot terveztünk.
A falakra a helyiségek funkcióinak megfelelő festés, lángmentesített falburkolati elemek vagy a padlóburkolat fektetési irányaival, kiosztásával összhangban lévő csempeburkolat kerül. A falakra (részben akusztikai okokból) lángmentesített Perfetti lemezek kerülnek.
Nyílászárók
Minden külső nyílászárót az eredeti formájában kell felújítani. Ennek megfelelően az ablakok vasalatát, záródását, illesztéseit, tömítését ellenőrizni kell. A kapcsolt gerébtokos ablakokba – a jelenlegi többféle üveg helyére – a jobb hőszigetelés érdekében új üveg kerül, de az üveg cseréje nem jelenti a homlokzat megváltoztatását. Valamennyi külső ablak, ajtó felülkezelése szükséges, tehát a mázolást fel kell újítani.
A külső ablakoknál (nagyterem) új követelmény az akusztikai szigetelés. Ennek megfelelően szükséges a nyílászárók akusztikai javítása. Ezt részben egy a fix falburkolat mögül feltolható akusztikai táblával érjük el.
A belső nyílászárókat egyes esetekben ki kell cserélni. Valamennyi belső ajtót, ablakot fel kell újítani. A felújítás és csere részben a magasabb színvonal elérése, részben a funkcióból adódó követelmények teljesítése érdekében történik. A hatályos rendeletek miatt a nyílászárókat a menekítés, kiürítés szempontjai szerint kell kialakítani.
Színpad
A meglévő színpadot felújítjuk, annak padlóját, a nézőtér felől felvezető kis lépcsők mellvédjét kicseréljük, a színpad mögötti fal ajtajait átalakítjuk, részben megszüntetjük. Bár jelen tervben a színpadtechnikával részletesen nem foglalkozunk, az összefüggések miatt természetesen feltüntettük azokat a kellékeket (pl. színpadi függöny, háttérfüggöny, paravánok), melyek ezen funkció elengedhetetlen részei. Tettük ezt azért is, mert az ilyen „apróságok” utólagos beépítése mindig a már elkészült terek rombolásával járna, illetve a megbízói szándék valamint az ennek érdekében szervezett szakmai egyeztetések egyértelműen ezt követelték meg.
A színpadtechnikával részben audiovizuális, részben világítástechnikai tervfejezetben foglalkoztunk, de természetesen az egész altemplom elektromos hálózatát, annak felújítását érintő tervrész is tartalmazza a szükséges kapcsolódási pontokat, hálózatokat.
Az építész tervek a legfontosabb színpadi kellékek tervét, helyét meghatározzák, tartalmazzák.
Világítás
Az altemplom elektromos hálózati tervét (világítás, biztonsági fények, hálózat, riasztórendszer, LAN hálózat stb.) egy világítástechnikai méretezéssel egészítettük ki. Ebben a nagyterembe és az előtérbe tervezett, részben a süllyesztett álmennyezetbe, részben a meglévő mennyezetbe süllyesztett lámpákat valamint a rejtett világítást biztosító fényforrásokat tüntettük fel. A belső tér határoló felületeinek érzékeny kialakítása (burkolatok, falpilaszterek) nemcsak esztétikai minőség növelését, hanem funkcionális célokat is szolgál. Ennek fontos részét képezi a világítás (pl. oszlopok tövénél besüllyesztett fényforrások, rejtett surló fények, álmennyezeti lámpák), mely tervünk szerint egy modern, rugalmasan programozható („Dali”), központi szabályozással alakítható ki. Természetesen mindez a színpadtechnikai berendezésekkel összhangban történik, tehát a belső téri világítás és a színpadi világítás igény szerint egy helyről (ügyelő helye) kezelhető.
Gépészet
A felújítás során a jelenlegi férfi wc-t átalakítjuk, mert az – kis méreteinél fogva – nem felel meg az akadálymentesség követelményeinek. A színpad mögötti kiszolgáló terek részben új vizes berendezéseket kapnak.
A fűtés korszerűsítésekor az elavul, nagy átmérőjű, a térfalak előtt húzódó vezetékeket leszerelik, helyettük a nagyteremben a faltőkísérő lábazatba rejtett hőleadó elemek biztosítják a szükséges hőmennyiséget. A tervezett fűtés továbbra is a távfűtés része marad, de a kivitelezés előtt a szolgáltatóval időben fel kell venni a kapcsolatot.
Akadálymentesítés
Fontos, hogy az altemplomot valamilyen szinten akadálymentesíteni kívánjuk. Mivel a tervezett funkció az eredetivel azonos, így az átalakítás mértéke nem követeli meg a teljes akadálymentesítést. Tervünkben opcióként feltüntettük egy lépcsőnjáró szerkezet helyét. Ugyanakkor meg kell teremteni a belső helyiségek kapcsolatánál, a vizesblokk használatánál az akadálymentességhez tartozó elvárható helyzetet. Ennek megfelelően alakítottuk át a vizesblokkot, alakítottuk át a küszöböket és határoztunk egyes nyílások megszüntetéséről és átalakításáról valamint a lépcsőn továbbra is használnható lenne egy lehajtható rámpa.
Tervezők
Építészet: JAHODA és PÁRICSY Építésziroda, Páricsy Zoltán, Wittinger Győző, Zwickl Teréz, Nagy Sándor
Felmérés: JAHODA és PÁRICSY Építésziroda, Dávid Magdolna, Parócai Imre, Bereczki Dávid
Épületgépészet: Hucker Csaba
Épületvillamosság: Tóth László, Kovács Sándor
Tűzvédelem: Dr. Takács Lajos Gábor
Rehabilitáció: Pandula András
Színpadtechnika: Fleischer Zoltán
Költségvetés: Fái Zsuzsanna
Mosolygó Gerecse
- Részletek
- Írta: Németh Tamás
Az ifivel nem múlik el sem tavasz, sem ősz anélkül, hogy legalább egy teljes napra ne tűnnénk el valahol a szabadban. Mindegy hogy hol, mindegy hogy milyen terepen, - meredek vagy sík, esős vagy száraz -, csak legyen egy nap, amikor együtt vagyunk, szabadok, és szabadon, jó sok zölddel a talpunk alatt. A tavasz utolsó napjára a dunántúli Gerecsét választottuk, ahol jó volt több helyen szembe találkozni a „tájvédelmi körzet” táblával, és még ennél is jobb érzés volt 22 km-en keresztül érezni, most mi magunk vagyunk a táj, amikor részei vagyunk. Nem a városnak, nem a munkahelyünknek, az iskolánknak, hanem a Szabadnak. Utunkba vettük és megcsodáltuk magyar történelmünk egyik méltatlanul elfeledett hősi helyszínét, Pusztamarót környékét, a Kis-Gerecsei felhagyott "vörösmárvány" bányát, a Nagy-Gerecse hegytető impozáns kilátóját, és még megannyi izgalmas helyet. Elfáradva, de feltöltődve értünk haza. Folytatás (legkésőbb) ősszel, remélhetőleg többedmagunkkal, mert egy hete mindenki csak ezt kérdezi és mondja: „Na, jó volt a túra?...Tényleg?... Ó bárcsak mi is ott lehettünk volna…”