Világimanapi beszámoló

Ökumenikus Világimanapi Istentisztelet bűneink bocsánatáért, testvéri szeretetben
A Budapest, Pozsonyi úti Hálaadás Református Nőszövetség, mint eddig minden évben, igen nagy szeretettel készültünk az Ökumenikus Világimanapra. A felkészülés előtti időben, a szolgálattevőink, közöttük én is, egymás után sorra megbetegedtünk. Nem tehettünk mást, csak lélekben készültünk az Imanapra és imáinkban folyamatosan kértük Isten kegyelmét, szeretetteljes segítségét. Ahogyan eddig mindig, Isten most is megsegített bennünket és a gyülekezetünkben kialakult szokás szerint március 9-én, hétfőn este megtartottuk az Imaestet, igen meghitt együttlétben az evangélikus és katolikus testvérekkel együtt, közöttünk Istennek hála, több fiatal részvételével és szolgálatával.
Az Imaestünket jelenlétével megtisztelte Grendorf Péter nagytiszteletű úr a Kassák utcai evangélikus gyülekezet lelkésze. Közöttünk szolgált a Kárpátaljáról családjával együtt
nemrég áttelepült Delényi István református nagytiszteletű úr. A bahamai keresztény testvérek által választott János írása szerinti szent evangélium 13-ik részéből szólt az alapige. Jézus megmosta a tanítványok lábait, és ezzel alázatból példát adott nekik, ugyanakkor a mindenkori embernek, közöttük nekünk is. Imaestünk igehirdetője, Németh Tamás gyülekezetünk segédlelkésze is erre az alázatra, továbbá az egymás iránti feltétel nélküli szeretetre, megbecsülésre, és terheink közös hordozására hívta fel figyelmünket. Mindnyájunk számára fontos, hogy önző életünket elhagyva, Jézus Urunktól példát véve, forduljunk egymás felé. Így lehet ahhoz a Jézushoz menni, bűnbánatot tartva, aki a kereszten elhordozta bűneinket. Ha életünkben ez a megérkezés nem történik meg, bizony semmi közünk nincs Jézushoz. Ezt kell nekünk megérteni. Bizony, bizony tegyük szívünkre a kezünket, és kérdezzük meg magunktól. Vajon mi megértettük, hogy Jézus mit tett tanítványaival és általuk velünk? Tanításait megcselekedjük, vagy csak az Igét úgy elmondjuk magunknak, esetleg közösségben egymás között? Imaestünket Delényi István nagytiszteletű úr mindnyájunk szívét megérintő bűnbánó- és hálaadó imája, valamint áldása zárta. A zeneszolgálatot, mint minden más hasonló nőszövetségi imaalkalmunkon, Berkesi Gábor nagytiszteletű úr látta el, aki mindenkor nagy szeretettel hirdeti alkalmainkat, adományaink gyűjtésének céljait, és nyújtja nagylelkű segítségét szolgálatainkhoz. A nőszövetségi, és a többi felekezethez tartozó testvérek együtt, és külön-külön kisebb csoportokban, megízlelve az együttlét csodálatos érzését, még sokáig beszélgettünk a szolgálattevő testvéreink által készített finomságokkal gazdagon megterített asztal körül.
Megköszönöm a jelenlévő Nagytiszteletű urak és asszonytestvérek szeretetteljes szolgálatait. Mindnyájan hálát adunk Istennek, és megköszönjük kegyelmét, hogy gyülekezetünkben is lehetővé tette az Ökumenikus Világimanapi istentiszteletünk megtartását, és azon, a különböző felekezethez tartozó testvéreinkkel való közös együttlétünket, imádkozásunkat.