...a budapesti Pozsonyi úti Hálaadás Református Nőszövetségben
A közelmúltban különböző médiumok naponta számoltak be terrorcselekményekről, amelyeknek vétlen és ártatlan emberek estek áldozatul. Ugyanakkor ismeretlen, személyi iratok nélküli tömegek rohannak át Európa valamennyi országán, akikről nem tudhatjuk, hogy milyen cél vezérli őket akkor, amikor üldöztetésükre hivatkozva nem segítséget kérően, hanem erőszaktól sem visszarettenve gázolnak át minden országon. Az Imanapra készülve mindezen történések, hálaadó imára indították szívünket, és arra, hogy megköszönjük Istennek, amiért mindeddig megőrizte nemzetünket, az anya és a leszakított országrészekben.
Az ezredéves hazánkat és nemzetünket járta a tatár, tette hódoltsággá a török, igázta le az osztrák és az orosz, nagyhatalmak szétszaggatták, de Mindenható Urunk kegyelme megtartott bennünket. Imaestünkön a Mindenható Édes Atyánkhoz könyörögtünk és imádkoztunk, hogy az elkövetkező időkben is őrizzen, és megtartó kegyelmével ajándékozzon meg bennünket. Adjon az Úr minden ember szívébe szeretetet. Szentlelke erejével világosítsa meg mindannyiunk elméjét, és az ellenségeskedő emberek szívét is indítsa békességre, egymás iránti megértésre, megbocsátásra.
A délvidéki testvéreink a Kárpát-medencei Imanap Istentiszteleti alapigéjéül a Máté evangéliuma 15-ik részéből a 21- 28 versszakait választották. Az ige egy anyáról és beteg lányáról szól, akit az Úr az anya hitéért meggyógyított. Berkesi Gábor nagytiszteletű úr az igemagyarázatában kitért az 1700-as évek végén délvidékre betelepített református magyar testvéreink életére, akik abban a korban idegenek voltak azon a területen, mai szóval mondhatnánk azt is, hogy betelepülők, vagy bevándorlók. Testvéreinknek, a megélhetésük mellett, úgy kellett megküzdeni a magyarságuk és református hitük megtartásáért, hogy legtöbb esetben csak az asztalról lehulló morzsák jutottak számukra. A Délvidéki testvéreinket az Istenbe vetett hitük, és az Úr kegyelméért esedező imáik tartották meg napjainkig. Imáinkban mi is kérjük a Mindenható Édes Atyánkat, hogy segítsen megtalálni az egymáshoz vezető utat, erősítse meg az Úrban vetett hitünket, mert csak az Ő segítségével és valamennyi magyar testvérünk összefogásával maradhatunk meg az elkövetkező idők nagy kihívásaiban.
Az Imaestet szeretetteljes vendégség zárta. A bőségesen terített asztal körül, a beszélgetések mellett Urunk eljövetelére várva, reménységgel telt szívvel énekeltük a szebbnél szebb adventi és karácsonyi énekeket, melyekhez nagytiszteletű úr nagy szeretettel folyamatosan szolgáltatta a zenét. Lambert Győzőné, a Hálaadás Református Nőszövetség elnöke