2017 karácsony

Részletek

Írta: Gyökössy Endre

• újság,
• karácsony,
• idézet

20 évvel ezelőtt ment el közülünk Gyökössy Endre. 

"Az első karácsony óta azt is tudjuk, hogyan kell Istent helyesen szeretni. De sokféleképpen próbálták tisztelni az Istent! Mennyi könyvvel, bölcselettel, fejtöréssel, okoskodással, mennyi áldozattal, önkínzással és így tovább. És jön Valaki, Isten Lénye, Isten megtestesítője, Aki minden értéket, minden parancsolatot, ami csak az Ószövetségbe belefér, egyetlen parancsolatba foglal össze: Szeresd a te Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből, érelemmel, érzelemmel, akarattal, egész lényeddel. Ez az igazi istentisztelet, és Jézus ezt nemcsak tanította, hanem harminchárom éven keresztül, egész Lényével be is mutatta. Ami ezen felül van, az nagyon tiszteletreméltó liturgia, rítus, kedves, szép, ilyen vagy olyan megrendezett istentisztelet; de ha csak annyi, akkor az bizony csupán vasárnapolás. Isten igazi tiszteletét Jézus egy életen át, szüntelen nemcsak tanította, hanem élte: Szeresd az Atyát, az Abbát! Albert Schweitzer azt mondta, számára a szeretet azt jelenti: Rendelkezésedre állok, Istenem, rendelkezésedre állok, embertársam."

Részletek

Írta: Székely Tamás

• ima,
• karácsony,

Hódolattal térdet hajtva
Uram téged magasztallak.
Bárcsak ott lehetnék Veled,
S dicsérném én, a véges, téged, a Végtelent.

Fénytelen volna nélküled a létem,
De fényed azóta ragyog e világban szüntelen:
S bár a sötétség téged be nem fogadott,
Add, hogy én megnyithassam előtted az ajtót!

Ne legyek szívtelen fogadós,
Aki nem fogadja szívesen a bebocsátást kérő kiszolgáltatott vándort!
Hanem lehessen életem befogadó szállás:
Az érkező Úr iránt mindenkor hálás.

Bár nem méltó palota ez a Királynak,
Kit a Menny angyalai zengő énekkel áldnak,
S neki nagy dicsőséget adnak,
De lehet hajlék, mely csöndes, s igazságodra éhes.

Ó mily boldog lehetek, ha adod a te igazságodat,
S elhozod életembe a mennyei nyugalmat.
Most talán még csupa karácsonyi rohanás vagyok,
S lelkemet terheli megannyi keserű bűn, nyomorúság, átok.

De te könyörülhetsz, ha akarsz,
Megtisztíthatsz engem a nyugtalant,
S adhatsz békességet, nyugalmat,
Mennyei áldást életembe ragyogó szereteted által.
Uram téged csodálva áld
Himnuszt zeng az egész világ
Mert lakozol mi közöttünk
Testté lett Ige, dicsérünk.

Nevedet ma hálás szívvel magasztaljuk,
S ha vannak kitaszítottak, akiért megszülettél,
Ha vannak bölcsek, kiket csillagoddal lenyűgöztél,
Ha vannak hatalomféltők kiket felháborítottál,
Betegek, kiknek sebéért sebeddel gyógyítást adtál,
Szenvedők, kiknek reménységet adtál,
Hát most eléd hozunk minden nyomorúságot, keserűséget, gyötrelmet, üldöztetést és bánatot,
S csak egyet kérünk: légy velünk, hogy elviselhessük.
S ha mi tehetünk életünkkel, vigasztaló szavunkkal, szép tettekkel, nemes gondolatokkal,
Hogy kevesebb legyen a szenvedés és több az öröm,
Akkor adj erőt, bölcsességet, hogy tehessük,
S nevedre nagy dicsőséget szerezhessünk.

Ámen.

Részletek

Írta: Szabó Attila

• újság,
• karácsony,
• presbiter,

Sok ige zümmögött körülöttem életemben. Legkedvesebb nincsen. Ha mégis ki kellene egyet választani, akkor az a Jób 19,25: "Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll." Gyönyörűnek találom, de sokszor tűnődtem rajta: Jób kire gondolhatott? Miféle előrelátása ez a bibliai szövegeknek?

Hitéletemben - egészen kisgyerekkorom óta - meghatározó volt a szüntelen Istenkeresés. Kihez imádkozom? Az első ilyen gyermeki képzeletemben megszületett élmény, hogy egy sötét zárt térbe képzelem magamat imádkozás közben. Isten nincs ott, de állandóan ott a lehetőség, hogy valaki be fog nézni oda. Kicsit féltem is ettől. Mit mondok egy számonkérésre? Voltak különböző lépcsőfokok, de középiskolás koromban elég közel kerültem ahhoz, hogy mindennek hátat fordítok. Egyetemistaként az volt a fontos, hogy a hitem közölhető legyen. Tudjak valamit mondani, amikor rákérdeznek. Természetesen később is voltak hullámvölgyek, Folytatódott a keresés és folytatódik mind a mai napig. Kicsoda az Isten? A válasz megfogalmazásánál ma ott tartok, hogy maga az Élet. Az a hatalmas rendező erő, aki sok minden más mellett a szeretetet és a szellemet is, mint esszenciát magába foglalja.
Ebben a felismerésben pedig az a legfontosabb számunkra, hogy mi is a részei vagyunk. Te pedig kedves Testvérem átélheted, hogy a szívdobbanásodtól függetlenül is létezel! Isten áldja a Gyülekezet minden tagját, békés karácsonyt kívánok szeretettel:
Szabó Attila

Részletek

Írta: Berkesi Sándor

• újság,
• karácsony,
• kodály

A zeneszerző születésének 135., halálának 50. évfordulójára

A hitvalló római katolikus Kodály Zoltán ökumenikus gondolkodását bizonyítja, hogy a XX. század magyar zenetörténetében ő indítja el a református egyházzene reneszánszát. Életművében a vers megzenésítések kiemelten fontos helyet foglalnak el. A Mester, aki a humán tudományoknak is magas szinten volt birtokában, biztos kézzel választotta ki azokat a költeményeket, amelyek az adott korban üzenetértékűek voltak. Élete végén az utolsó vers, amelyre kórusmű megkomponálást tervezte, Ady talán legkoncentráltabb vallásos költeménye, Az Isten harsonája című alkotása. Ez sajnos terv maradt csupán. Mégis nekünk az utókornak szól a testamentum:
„Parancsa ez: mindenki éljen.
Parancsa ez: mindenki örüljön.„

Kodály Zoltán élete fő művét Kecskeméti Vég Mihálynak, a XVI. század református költőjének 55. zsoltár átköltésére írta. A Psalmus Hungaricusról józanítóan szókimondó összefoglalást találunk Prahács Margit tudós könyvtárigazgató 1944-ben írt cikkében: „Kodály Zoltán elévülhetetlen dicsősége, hogy ilyen alkotásra az a nemzet mutatott példát, amely a háború legnagyobb megcsonkítottja és mártírja volt: a magyar… A kifejezésnek milyen mélyről szakadó ereje és őszintesége kellett ahhoz, hogy boldog, gazdag országok a magyar szenvedésektől olyan távolálló népek megrendülve figyeljenek fel a Magyar zsoltár hangjaira, és megérezzék a benne rejlő nemzeti tragédiát. Valóban ez a mű sohasem születhetett volna meg az előző korszak békés, nyárspolgári, önző légköréből, ez csak a háborús szenvedéseiből, trianoni porbasújtottságából felemelkedő magyar lélek legmélyéről szakadhatott ki, ahol minden egyéni eltűnik egy nagy közösség sorsának egységében. A Psalmus Hungaricus nemcsak örök művészi érték, hanem a magyar nemzet egyik legnagyobb szellemi kincse is. Mert ez rázta fel a magyar lelket aléltságából, ez tanította meg újra hinni egy jobb jövőben.”
Csomasz Tóth Kálmán professzortól tudjuk, hogy Kodály Árokháty Béla ösztönzésére kezdett foglalkozni a genfi zsoltárokkal. Az 1944-ben megjelent kétkötetes Iskolai énekgyűjteményben, amelyet Kerényi Györggyel közösen állított össze, és amelyben Kodály célul tűzte ki egy értékorientáltan magyar egyszersmind európai énekanyag kijelölését, 10 genfi zsoltárt és 12 magyar történelmi dicséretet, hungarikát ad közre. Ezzel a magyar református egyházi zene legszebb hagyományát integrálja a magyar iskola énekrepertoárjába. Kodály valamennyi genfi zsoltárból mindössze hetet tartott alkalmasnak arra, hogy többszólamú feldolgozást készítsen belőlük. A nagy történelmi egyéniségek maradandó értélű megszólalásai és üzenetei sokszor sorsfordító eseményekhez kötődnek. Három évvel a trianoni békediktátum után született a Psalmus Hungaricus. Három évvel a II. világháború befejezése után komponálta a Mester az 50. genfi zsoltárt. Hogy mennyire jól látta a veszélyt, bizonyította a többévtizedes diktatúra az ateista ideológiájával („Ám gyűlölőd és megveted Igémet”), a koncepciós pereivel („Össze ülsz vélek rágalmazásra felebarátod gyalázására”), az egyházi iskolák erőszakos államosításával. Kodály az 50. zsoltárral igaz megoldást mutatott, amely bő fél évszázaddal ezelőttől máig tükröt tart elénk, és mindenkori erőforrásul szolgál.
Szabó Dezső Bartókra és Kodályra, a „példamutató nagy ikerpárra” gondolt, amikor gyönyörű összefoglalásul ezt mondta: „Micsoda mennyei Jóvátételi Bizottság szavazta meg számunkra e két roppant biztatást, Bartókot és Kodályt e mohácsivészes mocsaras napokban.” Hinnünk kell, hogy a nem túl távoli jövőben maradéktanul megvalósulhat a Kodály által megálmodott erős és egészséges Éneklő Magyarország. És ebben református egyházzenénknek is jelentős szerephez kell jutnia.