Presbiterek az igéről - Bereczki Éva

Miután megkaptam a felkérést, hogy írjak néhány gondolatot egy számomra kedves igéről, bevallom nagy gondban voltam, mert elkezdtek cikázni a gondolataim, hogy melyikre essen a választásom. Legyen az 1 Mózes 2,18, amit házasságkötésünkkor kaptam, amikor olyan boldog voltam? Válasszam inkább az Ézsaiás 55,8-at, mikor életemben annyi mindent nem értettem? Vagy esetleg a Filippi 4,13-at, amikor éreztem, hogy fogytán van az erőm? Lehetne az Ezékiel 24,16, ami gyászomban nyújtott vigasztalást? Vagy inkább a... Mire észbe kaptam, életem eseményei sorra peregtek le előttem: örömök, bánatok, amelyekben egyedül biztos pontként az Úr volt mindig velem. Végül a Jn 14,27-et választottam: ,"Békességet hagyok néktek, az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, a mint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen!"
Ha körbe nézünk, látjuk, hogy a világunk annyira bealkonyult, életünkön oly sokszor eluralkodik a szomorúság, az aggodalom, de ha tekintetünket felemeljük és meglátjuk Őt, akkor észrevesszük, hogy annyi minden van az életünkben, amiért hálát adhatunk, ami nem jár nekünk, mégis megkapjuk. Az Úr bátorít, és lelki békét ígér, vegyük komolyan, merjük elfogadni e kegyelmi ajándékokat és szeretettel, hittel, reménységgel végezzük el, amit e földi életben ránk bízott.
Végezetül egy számomra kedves, bátorító verset szeretnék még megosztani: 

Prohászka Ottokár: Kő az úton

Gondolod, kerül életed útjába
Egyetlen gátló kő is hiába?
Lehet otromba, lehet kicsike,
Hidd el, ahol van, ott kell lennie.

De nem azért, hogy visszatartson téged,
S lohassza kedved, merészséged.
Jóságos kéz utadba azért tette,
Hogy te megállj mellette.

Nézd meg a követ, aztán kezdj el
Beszélgetni róla Isteneddel.
Őt kérdezd meg, milyen üzenetet
Küld azzal az akadállyal neked.

S ha lelked Istennel találkozott,
Utadban minden kő áldást hozott.


Áldás, békesség Istentől!