Presbiterünk, Komjáthy István nemrégiben teljesítette az Országos Kéktúrát. Az 1168 kilométeres túra az Írott-kőtől Hollóházáig kanyarog. Erről a nem mindennapi sportteljesítményről beszélgettünk.
Hálaadás: Mikor kezdted el és/vagy hány túra (nap, év) volt végigjárni?
"Hivatalosan" 2010 szeptemberében kezdtem el bejárni a Kéktúrát, noha korábban több szakaszán jártam már „mezei” kirándulóként, de még pecsételőfüzet nélkül. A nagysikerű Rockenbauer Pál-féle Másfélmillió lépés filmsorozat nyomán indult akkoriban egy kezdeményezés, amelynek célja a túra váltóban történő végigjárása volt, azaz kb. kéttucatnyi lelkes túrázó adta egymásnak a képzeletbeli stafétát, és így teljesítette a társaság a Kéktúrát. Rám egynapnyi gyaloglás jutott a projekt során a Vértesben, az első pecsétet Gánton ütöttem be a feleségemtől frissen kapott igazolófüzetbe. A 152., egyben az utolsó bélyegző 2019-ben, éppen Reformáció napján került a helyére Regéc várának lábánál. Talán furcsának tűnhet, hogy 9 évig tartott bejárni a teljes útvonalat, de egyrészt nincs időbeli korlátja a teljesítésnek, másrészt pár éven keresztül csak évi néhány napot töltöttem a Kéken, ahogy időm engedte. Amikor már úgy tűnt, hogy akár végig is lehet járni, akkor belehúztam, és a teljes táv kb. felét az utolsó két évben teljesítettem. Köszönettel tartozom a családomnak, akik mindvégig támogattak a kihívás során.
Hálaadás: Mi volt a legnagyobb nehézség a túra teljesítése közben?
Ahogy a Budapesttől egyre távolabbi tájegységeket vettem célba (a Kéktúra tetszőleges szakaszokra bontva teljesíthető), egyre bonyolultabbá vált a szervezés, mivel ilyenkor már többnapos túrát érdemes csak tervezni, amelynek kezdőpontjára el kell jutni, és a végéről aztán haza kell keveredni (vagy vissza a kezdőpont közelében hagyott autóhoz). Sokszor órákat töltöttem busz és vonatmenetrendek böngészésével, vagy a megfelelő szálláshelyek kiválasztásával. A Kéktúra több szakasza akár 20-30 km-en át településektől távol halad, és ez jól is van így, csak a „be- és kiszállás”, valamint az éjszakázás emiatt néha komoly fejtörést okoz.
Hálaadás: Mire jó az, hogy valaki a Kéktúrán jár?
Akár csapatban, akár egyénileg járja az ember a Kéket, rengeteg olyan ismeretlen helyet fedez föl, ahova amúgy valószínűleg nem tervezne külön kirándulást, de elképzelhető, hogy nem is hallott még róla. Kőszegen, Dobogókőn, Aggteleken vagy a Kékestetőn biztosan jártak már sokan, de a bakonyi rengeteg mesebeli szurdokait, a bükki karsztcsodákat vagy az Upponyi-szorost már kevesebben ismerik, nem is beszélve mondjuk a Cserehát apró zsákfalvairól, vagy egy erdő mélyén rejtőző, többszázéves elfeledett kolostorromról. Egy kék fonálra felfűzött honismereti túra ez, amely fizikai kihívásnak sem utolsó, ha megnézzük a Kéktúra alapadatait. Vannak különösen nagy szintemelkedéssel járó hegyi szakaszok, de extrém lehet egy sík terepen kánikulában eltöltött túranap is, ahol árnyéktól-árnyékig szalad az ember, néha kilométereket megtéve két fa között.
Hálaadás: Miért jó ugyanez egy keresztyén embernek?
Ugyanazért, amiért bárkinek, hogy úton légy. A Kék semmiképp sem egy öncélú teljesítménytúra, a lényege nem az, hogy a végén kapsz egy oklevelet (persze ennek azért nagyon örültem), hanem hogy más emberré válsz útközben, jobban megismered saját magadat és helyedet a teremtett világban, miközben járod az erdőket, és követed a jelet. Egy eltévedés után rálelni újra a helyes útra, egy kilátóponton elidőzni, és rácsodálkozni a végtelenbe vesző táj szépségeire, lapulva megfigyelni egy mufloncsaládot, vagy akár pár percre beülni egy kis falusi templomba egy rövid imádságra – ezek mind formálják a lelkünket. Én nagyon szeretek egyedül túrázni, a Kéktúra nagyobbik részét is egyedül teljesítettem, ilyenkor különösen rá lehet hangolódni a természetre, és csendben a részévé válni. Lehet ez egy lelki zarándokút is, keresztyén ember számára a vezetés mindkét értelemben adott a Kéken.
Hálaadás: Van-e olyan ige, amihez szívesen kötnéd a túra egy pontját vagy részeit?
Mottóként ezt választanám: „Boldog ember az, akinek te vagy erőssége, és akinek a te ösvényeid vannak a szívében.” Zsoltárok 84,6
Gratulálunk!