2009 húsvét

Részletek

Írta: Administrator

Nem túlzás azt állítani, hogy felekezeti életünk legnagyobb jubileumához érkeztünk: a protestáns világ Kálvin János születésének 500. évfordulóján emlékévet tart.

Genftől Torontón át Buenos Airesig számos rendezvénnyel ünneplik reformátorunk születésének évfordulóját.

Hazánkban március 18-án, a Debreceni Református Kollégium Oratóriumában, a Kálvin 500 éve című kiállítással nyitották meg a nagyszabású ünnepség-sorozatot.

A jubileumi kiállítás október 31-éig tart nyitva, a Tiszántúli Református Egyházkerület és Kollégium Nagykönyvtárában. A tárlat bemutatja a kálvini életmű európai és a magyar kultúrára gyakorolt hatását, valamint az évszázadokon át fennmaradt tárgyi emlékek sokaságát: látható többek között Luther Márton kézzel írott eredeti végrendelete is, amelyet az evangélikus levéltár adott kölcsön a református egyháznak.

Bölcskei Gusztáv, a Magyar Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke megnyitójában Kálvin Institutio fordításának címlapját idézte, amelyen az áll: „készségesen és őszintén” – így tudnak örülni a reformátusok Kálvin örökségének, mondta a püspök. Kálvin János hiteles ember volt, a mai közélet pedig éppen a hitelesség hiányától szenved, tette hozzá a zsinat lelkészi elnöke. Bölcskei Gusztáv arról is beszélt, hogy Kálvin János bizonyára örülne az egységesülő Magyar Református Egyház hírének. A püspök ezzel arra utalt, hogy a Kárpát-medence magyar reformátussága Alkotmányozó Zsinatra készül, amely 2009. május 22-én Debrecenben ül majd össze, ahol közös egyházalkotmány elfogadásával kívánják szervezeti egységüket helyreállítani.

Az alkotmány és a létrejövő Magyar Református Egyház megalakulásának kihirdetésére úrvacsorás istentisztelet keretében kerül sor délután a református Nagytemplom előtti téren. Az istentisztelet előtt a főtéren az egységre lépő egyházak mutatják be múltjukat, jelenüket, szolgálatukat, színes programokkal közös ünneplésre hívva Kárpát-medence több ezer református gyülekezetének érdeklődőit.

Húsvétkor a Kárpát-medencei elnökségek közösen fogalmazzák meg ünnepi körlevelüket, felelevenítik a lelkipásztorok határokon átívelő vendégszolgálatainak szép szokását, ezzel is készülve egyebek mellett az ünnepi alkalomra. A szervezők bátorítják a gyülekezeteket, hogy akik tehetik, testvérgyülekezetükkel közösen vegyenek részt a debreceni programokon.

„A magyar reformátusság a reformáció korától kezdődően mindig több ország területén és több állam szervezeti keretei között élt, egyházjogi közösségben a Kárpát-medencében élő, a reformációhoz csatlakozott nemzetiségekkel” – fogalmaz a Magyar Református Egyház alkotmánytervezetének preambuluma. Az egység helyreállítása azért is megvalósítható, mivel a magyar reformátusság a kényszerű szétszakítottság ellenére folyamatosan megőrizte hitbeli és teológiai egységét, az összetartozást soha nem vonták kétségbe – áll a dokumentumban.

A Kálvin-emlékévhez kapcsolják a 2009-es, Fadd-Domboriban tartandó Csillagpont református ifjúsági találkozót is, október 30-án pedig ünnepi hangversennyel tisztelegnek a református vallás alapítója előtt Budapesten, a Művészetek Palotájában. „Kálvin a mi uccánk” címmel médiapályázat is indul fiataloknak, megkötések nélkül.

Végül néhány érdekesség: a Magyar Posta emlékbélyeget bocsát ki, a Magyar Nemzeti Bank 5000 forintos érméket jelentet meg Kálvin János tiszteletére.

A nemzetközi eseményekről részletes listát a lenti, idegen nyelvű honlapon találhatnak, álljon itt néhány érdekesség, a teljesség igénye nélkül:

• Zsoltárfesztivál (2009. április 24– május 3., Genf, Saint-Gervais templom): református zene a 16. századtól napjainkig;
• Pünkösdi istentisztelet (2009. május 31. 10:00–11:00). Élő közvetítés az Eurovízió jóvoltából egész Európában;
• Hugenotta falu (2009 július): Genf egyik parkjában egy 16. századi falu élete elevenedik meg szemeink előtt.

További információ:

• A Kálvin-emlékévek magyar nyelvű honlapja: http://kalvinev2009.reformatus.hu
• A Kálvin-emlékévek idegen nyelvű honlapja (angol, német, francia, spanyol): http://www.calvin09.org

Részletek

Írta: Berkesi Anna és Komjáthy István

Látnivalók Genf városában

Idén ünnepeljük reformátor ő­sünk, Kálvin János születésének 500. évfordulóját. Életének fő színtere Genf városa volt, amely most számtalan színes programmal készül erre a nagy alkalomra. Összeállításunkban bemutatjuk, mit érdemes megtekinteni, ha netán Kálvin János élete nyomán kívánunk egy hétvégét eltölteni a svájci városban (kedvezményes utazási csomagok várják az érdeklődőket), vagy akár képzeletben követjük végig a reformátor életének főbb helyszíneit.

Mur de la Réformation (A reformáció genfi emlékműve): Kálvin és három társa: Farel, Béza és Knox szoborcsoportja, mellette – többek között – Bocskai István szobra.

Rue Jean Calvin (Kálvin János út): Ebben az utcában élt Kálvin, de az egykori házra ma már csak egy tábla hívja fel a figyelmet.

Temple de la Madelaine (La Madelaine templom): A 12. században épült templom, tornyában megtalálható Genf legrégibb harangja. Ez volt a város első református egyházközsége, ahol Guillaume Farel is prédikált.

Auditoire de Calvin (Kálvin Auditórium): 1556-tól ez volt az angol és olasz anyanyelvű Genfbe menekült protestánsok gyülekezete. Emellett a lelkészgyűlések színhelye volt, Kálvin itt tartott rendszeres előadásokat és bibliamagyarázatokat. John Knox vezetésével itt készült a Biblia angol nyelvű fordítása 1556-59 között.

Cathédrale de St-Pierre (St-Pierre katedrális): Kálvin ebben a templomban prédikált minden vasárnap kétszer, valamint minden második héten naponta. Az 1864-ben készült szószék ugyanazon a helyen áll, ahol Kálvin 1543-tól prédikált. A szószék mögött található Kálvin székének másolata (betegsége miatt kellett használnia).

Musée International de la Réforme (Nemzetközi Reformáció Múzeum): Április 24. és október 31. között Egy nap Kálvin életéből címmel háromdimenziós időszakos kiállítás látható a Nemzetközi Reformáció Múzeumban. Kihagyhatatlan genfi látnivaló.

Collège Calvin (Kálvin Kollégium): A Kálvin által 1559-ben alapított kollégium a világ egyik legelső nyilvános iskolája volt. Figyelemre méltóak az épületben megtalálható többnyelvű bibliaidézetek. 1872-től egyetemmé vált, és beköltözött új épületébe. Az Európa szerte megtalálható református kollégiumok példaintézménye.

Université de Genève (Genfi Egyetem): Az egyetem Kálvin és a könyv világa címmel kiállítást rendez az évfordulón, amelyen megtekinthetők Kálvin fordításai és műveinek eredeti kiadásai. A kiállítás betekintést nyújt a reformátor személyes könyvtárába is.

Cimetière des Rois (Királyok temetője): A temetőben látható Kálvin feltételezett sírhelye, amit csupán egy J. C. feliratú tábla és a mögötte álló fa jelez – a reformátor akaratának megfelelően.

Temple Saint Gervais (Saint Gervais templom): 1535 nyarától Guillaume Farel prédikált itt, majd később Kálvin is, aki 1546-ban a reformáció elve szerint átalakítatta a templomot.

Február 28-án tartott búcsúbeszédében Kálvin így fogalmazott: „Sokféle gyengeségem volt, amiket el kellett viselnetek, és az, amit elvégeztem, alapvetően semmi. A gonosz emberek bizonyára visszaélnek majd ezzel a megállapításommal. De ismételten csak azt mondom, az összes dolog, amit elvégeztem, semmiség, s én csak egy nyomorult teremtmény vagyok. Azt elmondhatom magamról, hogy jót akartam, hibáimmal mindig igyekeztem szembenézni, s az istenfélelem mélyen gyökeret vert a szívemben. Ti tanúsíthatjátok, hogy jók voltak törekvéseim. Ezért kérem, hogy a rosszat bocsássátok meg nekem. Ha pedig valami jó is adódott, kérlek, ti is törekedjetek erre és kövessétek a jót!”.

Részletek

Írta: Kányádi Sándor

nagycsütörtökön már kora délután odébbállnak
a vacsorát már ki-ki a maga nem föltétlenül
családi körében költi el nagycsütörtökön
már kora délután meglép aki csak teheti
nincs idegünk már a közös szorongáshoz
a közös de a külön-különi megszégyenítéshez
sem a kálvária a kivégzés ceremóniájához
ha legalább élőben menne mint minden este
a megváltott és meg nem váltott világ
minden híradójában latrok százai ezrei
mentődnek föl naponta pilátusok légiói
mossák a kezüket nyilvánosan és közben
elégedetten mosolyognak bele egyenesen a
kamerákba csak az üzenetrögzítőkre hagyat-
kozhat nagycsütörtökről nagypéntekre virra-
dólag a megváltás dolgában bizonytalankodó
ki kell hétvégéztetni a fejekből az áldozat-
hozatalnak azt a deprimáló hogyismondjákját
ki kell hétvégéztetni no szia majd húsvét után
locsolkodni ugyan már kinek van ebben a mai
rohanó világban divatjamúlt a folklór
a föltámadást hétfőtől kezdve mindenki már
csak magának reméli

Kányádi Sándor, 1994

Részletek

Írta: Mátyás Imre

Az egyik legnagyobb zsidó ünnep hagyomány szerint a kovásztalan kenyér ünnepe vagy pészah.

A kovásztalan kenyér, máshol pászka (héberül) vagy macesz (jiddisül), lisztből és vízből készült, gyorsan sütött, kovásztalan ostyaféleség. A bibliai magyarázat szerint Egyiptomot elhagyva nem volt idő a kenyér megkelesztésére, a zsidók keletlenül, kovász nélkül vitték magukkal a tésztát. A „pészah” szó jelentése „elkerülés”, emlékezés az egyiptomi tizedik csapásra, az elsőszülöttek megölésére, amikor az Úr elkerülte a bárány vérével megjelölt házakat.

Az ünnep alatt nem szabad kovászos kenyeret enni, sőt annak előnapjára minden kovászos élelmiszert el kell távolítani a lakásból, végül úgynevezett pészahi edényben kell főzni és enni. Pészahra a rabbinikus szabályozás szinte kórházi sterilizálást ír elő, így ilyenkor a zsidó nők rituális tavaszi nagytakarítást rendeznek.

A kivonulás emlékére a zsidó hagyomány két, ún. széder-estet tart. Ez a családi vagy gyülekezeti alkalom valójában egy szigorú szabályokhoz kötött vacsora, amikor speciális imakönyvből, a Hágádából olvasnak fel költeményeket és dicshimnuszokat.

A négyes szám kiemelkedő ezen a két estén, utalásképpen az Úristen négy, Izraellel tett legnagyobb ajándékára:

• „kivezetlek Egyiptom szolgaságából”,
• „megváltalak benneteket”,
• „népemmé teszlek benneteket”,
• „megmentelek benneteket”.

Ezt a gondolatot erősíti, hogy a széder közben négy pohár bort kell inni, és jelképes ételeket enni.

Az est során a társaság legkisebb gyermeke négy kérdést tesz fel, hogy miben is különbözik ez az este az év többi estjétől:
máskor ehetünk kovászosat és kovásztalan, ma csak kovásztalant?

• máskor nem kell mártanunk, ma kétszer is mártunk a tálba?
• máskor ehetünk minden zöldséget, ma csak keserűt?
• máskor úgy ülünk, ahogy kedvünk tartja, ma este csak hátra támaszkodva?

A kérdésekre egy egész elbeszélés, a Hágádá a válasz. A Hágádá szó a „higádtá bövinchá” mondatból ered, jelentése: „meséld el fiadnak”.

Számos keresztyén hittudós szerint a krisztusi utolsó vacsora is egy klasszikus széder-est volt. Erre utal az ünnep közelsége, a bárány elkészítése, valamint hogy Jézus jobbján a szokások szerint a legfiatalabb, János ült (a széder-esten is a legifjabb ül a házigazda jobb oldalán).

Szintén érdekes, hogy János evangéliuma szerint Jézus árulójára ezt mondja: „…a kinek én a bemártott falatot adom…” (Jn 13,26.), más evangélium mégis arról ír, hogy a tanítványok számára nem volt egyértelmű az áruló személye (Mk 14,18-19 és Lk 22,23). Magyarázata az lehet, hogy a széder szabálya szerint a házigazda mindenkinek ad a bemártott falatból, így abból nemcsak Júdás, hanem az összes tanítvány kapott.

Pészah a nevelés ünnepe. Miként a tanítás legjobb eszköze a szemléltetés, úgy a széder-esti szertartás is szemlélteti – elsősorban a gyermekeknek – a pészahi történetet és annak tanítását.

Vegyük példaképp a zsidó ünnepet, és adjuk tovább mi is a Húsvét megváltó üzenetét!