„Hálával áldozzál az Istennek, és teljesítsd a felségesnek fogadásidat!” (Zsolt 50,14)
Gyülekezetünk kilencven éves fennállásáról jubileumi istentisztelet és zenés áhítat keretében emlékeztünk meg.
A délelőtti istentiszteleten igét hirdetett dr. Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke. Alapigéje Jakab apostol levelének versei voltak: „Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, és a világosságok Atyjától száll alá, akinél nincs változás, vagy változásnak árnyéka. Az ő akarata szült minket az igazságnak ígéje által, hogy az ő teremtményeinek valami zsengéje legyünk.” Nagy öröm, hogy ez alkalommal tehetett fogadalmat a gyülekezet nemrég megválasztott, új presbitériuma is.
Délután zenés áhítattal folytatódott a jubileum. A koncert elején Szotyori Nagy Gábor fiatal orgonaművész Liszt B-A-C-H fantázia és fúgáját mutatta be, egy külön erre az alkalomra kölcsönadott elektromos orgonán. A segítséget és szállítást ezúton is köszönjük a Viscount orgonaszalonnak. Ezután a Debreceni Református Kollégium Kántusa, valamint a Pozsonyi úti Hálaadás kórus közös előadásában elsőként Liszt Ferenc Pater noster című műve hangzott el a Christus oratóriumból, amit Kárpátiné Berkesi Boglárka, a gyülekezet kórusának karnagya vezényelt. Az Úri imádság Liszt-féle feldolgozásában a Miatyánk zseniális zenei értelmezéseként a lágy megszólító sorok után grandiózus akkordokban csendült fel: „Adveniat regnum tuum” (Jöjjön el a Te országod), „Fiat voluntas tua” (legyen meg a Te akaratod). A „Panem nostrum” (Mindennapi kenyerünket) könyörgése imádságosan kifejező ellenpólust alkot az „Et ne nos inducas in tentationem” (és ne vígy minket a kísértésbe) és a „Sed libera nos a malo” (de szabadíts meg minket a gonosztól) mondanivalójával. A csodálatos ámenek harangszerű akkordjai számunkra mintha összefoglalnák az „ország, a hatalom és a dicsőség” hármasságát a meghatóan szép zárószakaszban.
A koncert Antonio Vivaldi Gloria című oratóriumával folytatódott. A tizenkét tételes zenekari kíséretes barokk kompozícióban a szerző helyenként már-már romantikus harmóniafűzésekkel, olaszos eleganciával fűzi egybe a tételeket. Az „Et in terra pax hominibus” lágy vonószenekari hangszerkezelése, a „Propter magnam” tétel feszes fugatója, vagy a „Domine Fili unigenite” szavaira írott virtuóz dallamívei csodálatos egységet alkotnak, hogy egyetlen, felemelő „Amen”-ben teljesedjék ki a karácsonyi üzenet. A szólótételeket Sepsy Katalin (szoprán), illetve Kárpátiné Berkesi Boglárka (alt) énekelte. A zenekart nagyrészt az Újpesti baptista gyülekezet magas színvonalon közreműködő művészei alkották. Köszönet értékes és önzetlen részvételükért. A művet Berkesi Sándor, a Kántus karnagya vezényelte.
A műsort Kodály Zoltán 114. zsoltára zárta. A grandiózus zsoltárfeldolgozást Kodály 1951-ben templomunk orgonaavatójára készítette. A zsoltár első mondatai – „Hogy Izrael kijött Egyiptomból, az idegen népnek országából, megtére Jákób háza” – az 50-es évek legfojtogatóbb sötétségében egyértelmű, már-már forradalmi mondanivalót hordoztak. Az egész műben központi hangsúlyt kap Isten világot formáló, mindenek felett való hatalma. Az orgona pedáljátékával megindított monumentális zárószakasz ellentmondást nem tűrve hirdeti az Úr „hatalmas erejét”. Az eksztatikus hangzású művet Berkesi Gábor lelkipásztor vezényelte. A hallgatóság között ott volt Arany János karnagy is, kinek édesapja, Arany Sándor vezényelte ezt a művet az ősbemutatón.
Valóban hálaadással gondolunk az évforduló minden résztvevőjére, a felkészülés minden erőfeszítésére. Jó hír lehet azoknak, akik nem hallhatták ezt a nagyszerű koncertet, hogy a teljes produkció meghívást kapott a jövő évi Református Zenei Fesztiválra. Ugyanakkor a koncert teljes anyagából gyülekezetünkben DVD is készül, amiért külön köszönet a hang- (Osváth Zoltán) és képmestereknek (Fekete Zsolt).
(kép: istentiszt.jpg)