2011 jubileumi különszám
Beszélgetés Nagy Kázmér presbiterrel
- Részletek
- Írta: Berkesi Judit
„Kezdetben zavart, hogy mindenki csak Bereczky Albert unokájaként ismer, ma már büszke vagyok rá!” – mondja Nagy Kázmér, gyülekezetünk presbitere, aki nemcsak nagyapjára emlékszik vissza szívesen a gyülekezet életéből.
Bevallom őszintén, hogy a vaskalapos, templomi közegtől gyermekként idegenkedtem, de a Pozsonyi úti gyülekezetben sok közvetlen, igazhitű személyiséggel találkoztam, akik példaértékű életükkel közelebb vezettek az Igéhez. Eszembe jut a templomépítő gyülekezet egyik presbitere: Szalay Gyula, vagy ahogy mindenki ismerte: Szaly bácsi és felesége Szaly néni. Szókimondó, igazi szolgáló lelkek voltak. A vasárnapi ebéd árát például félretették és csendben a templom építésére adták. Szaly bácsi őszinte ember volt. A legvadabb Rákosi-korszakban is hitvallást tett Istenről a piacon. Szaly néni pedig zseniálisan főzött, minden úrvacsorára ő sütötte a kenyeret. Már akkor nagyváros volt Budapest, de az ilyen aktív gyülekezeti tagoknak így is híre ment, olyannyira, hogy egyszer egy emigráns gyülekezeti tagtól Amerikából érkezett egy levél, amelyen csak ennyi szerepelt: „Szaly néninek, Budapest”. És bizony eljutott a címzetthez, annyian ismerték, szerették őket.
Lelki rokonaink voltak ők, úgy ahogy Tildy Jolánka néni is, az 50-es 60-as évek templomi szolgálója, hitoktatója. Jolánka néni alacsony, púpos asszony volt, egy hihetetlenül intelligens személy. Öt nyelven beszélt. Évekig ő tanított engem a vasárnapi iskolában. Olyan képszerűen, plasztikusan tudta előadni a bibliai történeteket, hogy mindmáig fel tudom idézni azokat.
Természetesen nem mehetek el szó nélkül nagyapám, Bereczky Albert emléke mellett sem. Én őt úgy ismertem meg, hogy már félig bénultan élt. A kisugárzása mégis magával ragadó volt. Van, aki egyházkormányzóként bírálja őt, de egy biztos, az, amit itt a templomban hirdetett, maga volt az evangélium, melynek üzenete mindmáig hat. Én most is heti rendszerességgel olvasom az igehirdetéseit. Konfirmációra kaptam tőle egy Újszövetséget, benne a számomra oly kedves Igével: „Vezess engem a Te igazságodban.” Ebből a „Te” alá volt húzva. Ez az én lelki mankóm mind a mai napig. Olyan örökséget kaptam tőle és az egész gyülekezettől, amit nem lehet semmihez sem hasonlítani, erőt adott és ad számomra mind a mai napig.
Akarom
- Részletek
- Írta: Reményik Sándor
Bereczky Albert Hálaadás című könyvében írja, nem tetszett nekik a „Tutaj utca” név: túlságosan külvárosias volt. Aztán megszerették, és Reményiktől az alábbi verset idézi:
Akarom
Akarom: fontos ne legyek magamnak.
A végtelen falban legyek egy tégla,
Lépcső, min felhalad valaki más,
Ekevas, mely mélyen a földbe ás,
Ám a kalász nem az ő érdeme.
Legyek a szél, mely hordja a magot,
De szirmát ki nem bontja a virágnak,
S az emberek, mikor a mezőn járnak,
A virágban hadd gyönyörködjenek.
Legyek a kendő, mely könnyet töröl,
Legyek a csend, mely mindíg enyhet ad.
A kéz legyek, mely váltig simogat,
Legyek, s ne tudjam soha, hogy vagyok.
Legyek a fáradt pillákon az álom.
Legyek a délibáb, mely megjelen
És nem kérdi, hogy nézik-e vagy sem,
Legyek a délibáb a rónaságon
Legyek a vén föld fekete szívéből
Egy mély sóhajtás fel a magas égig,
Legyek a drót, min üzenet megy végig
És cseréljenek ki, ha elszakadtam.
Sok lélek alatt legyek a tutaj,
Egyszerű, durván összerótt ladik,
Mit tengerbe visznek mély folyók.
Legyek a hegedű, mely végtelenbe sír,
Míg le nem teszi a művész a vonót.
Presbitériumok egyházközségünkben
- Részletek
- Írta: Berkesi Anna
A templomépítő presbitérium 1940.
Bereczky Albert vezető lelkész
dr. Lázár Ferenc főgondnok
dr. Horváth Ferenc, Soós Barna, Vasváry Géza gondnok
A presbitérium:
Arany Sándor, Balkányi Pál, Baranyai Bálint, Benkő Ede, Bíró György, Bíró László, Bodrogi Pál, vit. Faragó Sándor, Gál Sándor, Gáncs Lajos, Hadas Lajos, Hargittay Brúnó, Hamza Andor, dr. Falussy Sándor, Imre Lajos, id. Juhász József, ifj. Juhász József, Kiss Bálint, Kiss András, Kiss Pál, dr. Kiss Zoltán, Kocsis István, Korniczer András, Magyar Dezső, dr. Makkay Jenő, Márton László, Mészáros Lajos, Nagy Károly, Papp Imre, Papolczy Lajos, Parragh Dezső, Pordán János, Reviczky József, Rohonczi Hugó, dr. Sarudy Ottó, vit. Sándor István, Sárközi Elek, v. Sepsi János, Szalay Gyula, Szarvas Károly, Szepesváry Ignác, Szilágyi Lajos, dr. Szűcs Miklós, dr. Terhes Tivadar, Tóth József, Vadon Géza, Várady Pál, Viktor Ágoston.
A 2011. évben megválaszott presbitérium
Berkesi Gábor lelkész
Barátossy Jenő főgondnok
Bálintné Dr. Matyó Csilla diakóniai gondnok
Derzsi György gazdasági gondnok
Pálóczy Attila missziói gondnok
Presbiterek
Borsy László, ifj. Borsy László, Dr. Csizmadia Károly, Dénesi Tibor, Fejér László, Horváth Éva, Kerekes Barnabás, Komjáthy István, Koronka Lajos, Kövespataki László, Kutasy Zsolt, Mátyás Imre, Nagy Kázmér, Páricsy Zoltán, Dr. Prohászka Zoltán, Dr. Somogyi László, Szabó Attila, Szántay Balázs, Szmerka Gergely, Szűcs Attila, Varga Ferenc Illés
Pótpresbiterek
Bereczki Éva, Brunner Balázs, Dr. Császár Lajos, Lohr Ferencné, Szűcs Attila
162. dicséret - Ím béjöttünk
- Részletek
- Írta: Mátyás Imre
1940-ben elkészült a templom, megnyíltak a kapuk a hívek előtt, és advent második vasárnapján, a felszenteléskor felcsendült a 162. dicséret.
162. Ím, béjöttünk nagy örömben
2. Itt megállunk teelőtted, Felséges Isten! És igaz hitből áldozunk előtted, Vallást teszünk rólad, Felséges Atya Isten!
3. Vágyik lelkünk szent Igédhez, Felséges Isten! Mint a szomjúhozó szarvas a vízhez, A hideg kútfőhöz, Felséges Atya Isten!
4. Örvendezünk mi szívünkben, Felséges Isten! Mert bejutottunk immár teelődbe, A te templomodba, Felséges Atya Isten!
5. Csak ez nékünk vigasságunk, Felséges Isten! Hogy lakozik a te neved közöttünk, Dicsértetel tőlünk, Felséges Atya Isten!
6. Tartsd meg azért békességben, Felséges Isten, E kicsiny seregecskét igaz hitben, Te tiszteletedben, Felséges Atya Isten!
7. Prédikáltasd szent igédet, Felséges Isten! Ne hagyd szomjúhozni a mi lelkünket, Áldd meg életünket, Felséges Atya Isten!
8. Zengedeznek mi ajakink, Felséges Isten! Örvendetes szókban, dicséretekben, Ékes énekekben, Felséges Atya Isten!
9. Áldott vagy te magas mennyben, Felséges Isten! Kit illet dicséret a szent templomban, Anyaszentegyházban, Felséges Atya Isten!
Debrecen, 1590