“Te pedig a mikor imádkozol, menj be a te belső szobádba, és ajtódat bezárva, imádkozzál a te Atyádhoz, a ki titkon van; és a te Atyád, a ki titkon néz, megfizet néked nyilván.” (Mt 6,6)
Sokan sokféleképpen készülünk az ünnepekre. Odahaza nálunk a nagytakarítás volt a rituálé. Persze ez nemcsak magyar hagyomány: a zsidóknál ilyenkor kezdődik a kóserozás, amikor a háziasszony előre megadott rítusok alapján megtisztítja háztartását az ünnepre.
Mindenki különféleképpen készülődik, de vajon a fizikai tisztaság mellett ügyelünk-e lelkünk tisztán tartására? Miért van szükség lelki nagytakarításra? Mert bepiszkolódunk. Ami mindennap foglalkoztat bennünket, azzal lesz tele a fejünk, gondolataink, és szánk is. Ahogy Lukács evangéliuma írja: „a szívnek teljességéből szól az ő szája.” (Lk 6,45) Amíg azonban tele a lelkünk a hétköznapokkal, addig nehezen tudunk az Úrra figyelni.
Hogyan történik a lelki nagytakarítás? Böjttel. Ez a kellemetlen, testi fenyítésre utaló szó korántsem ellensége a keresztény embernek. Jézus nem véletlenül böjttel készül küldetésére. A böjt ürességet okoz – és nem csak testi értelemben. Lao-ce, a kínai gondolkodó a Tao-te-king-ben megfogalmazza: „Agyagból formálják az edényt, de benne üresség rejlik: az edény ezért használható. A házon ajtót-ablakot nyitnak, mert belül üresség rejlik: a ház ezért használható.” Az üresség megtölthető, és a böjttel válunk alkalmassá arra, hogy legyen mit belénk tölteni. Mint amikor Pál apostolról ezt halljuk „Eredj el, mert ő nékem választott edényem…”
Mi lelkünk tisztítószere? Egyszerű, a csend. Ahogy Balassi könyörög: “Adj már csendességet, lelki békességet, mennybéli Úr!” A csend az a közeg, melyben az Úr frekvenciáját elkaphatod. Csak a belső szobád kell hozzá, ahol belülről kulcsra zárhatod az ajtót.
És végül, mi a csend eredménye? Hű és igaz az Úr, szólni fog a csendben. Igét és életvezetést ad. Megtölti életed edényét tartalommal. Akkor is a szíved teljességéből fog szólni a szád: „Mert nem tehetjük, hogy a miket láttunk és hallottunk, azokat ne szóljuk.”(ApCsel 4,20) Adjon az Úr mindannyiunknak áldott, böjti csendet, a belső szoba legalább néhány perces, Úrra figyelő csendjét.