Hálát adok Istennek azért az irgalomért, hogy engem nyomorult teremtést a bálványozásnak mélységeiből, amelybe el voltam merülve, az evangélium világosságára kiemelt, az üdvösség tudományának részesévé tett, amire nagyon méltatlan voltam. Irgalmát megsokasította rajtam, minden bűneimmel, szegénységemmel megtört engem, amelyekért százezerszer megérdemeltem volna, hogy elvessen magától. Irgalma még többet is cselekedett velem: kegyelmét kiárasztotta rám, munkámat evangéliuma igazságának terjesztésére felhasználta. Íme kijelentem, hogy én abban a hitben akarok élni és meghalni; amelyet nekem ő adott, semmiben nincsen reményem, menedékem, csupán abban, hogy engem kegyelméből fiának fogadott, ezen alapszik minden üdvösségem. Magamhoz ölelem kegyelmét, amelyben a mi Urunk Jézus Krisztus által engem részesített, szenvedésének, halálának érdemét elfogadva, hogy minden bűnöm eltemesse. Kérem is őt, hogy ennek a nagy Megváltónak miérettünk, szegény bűnösökért kiontott vérével engem úgy mosson, úgy tisztítson meg, hogy előtte az ő képét hordozva megjelenhessek.