„Szabadon, örömmel szeretettel - Naszádi Kriszta & Nemes Ödön (Nemes Ödön gondolatai a legalapvetőbb dolgokról szólnak: szeretetről,  megbecsülésről, fájdalomról, félelemről, meghittségről, alkotásról, hitről, örömről és legfőképpen a szabadságról. A beszélgetés során életének tapasztalatait fűzi össze bölcsességekké, és konkrétan, egyszerűen szól közös emberi kérdéseinkről. )” Nemes Ödön nevével először a Kossuth rádió egyik műsorában találkoztam, ahol a fent említett könyvvel kapcsolatban beszélgettek a riportalanyok. Pár mondat után úgy gondoltam, hogy többet szeretnék tudni erről az íróról. Végül sikerült megszereznem a könyvet, és egy katolikus barátnőmmel a Párbeszéd Házába is eljutottam, ahol élőben hallhattam előadni a jezsuita atyát. Lelkesítő volt, és tanulságos. Őszinte magába nézésre hívott apácát, papot és átlagembert és mindezt nem számonkérően vagy sértő módon tette. Minden kérdésre – az esetleg nem oda illőkre is – rendkívül türelmesen válaszolt. Az előadás közben megfogalmaztam magamban: Íme, egy szabad ember. Milyen jó lehet így élni. A szabadság eszméje mindannyiunknak fontos. Akár egy ország életében, akár lázadó fiatalként saját korlátainkat feszegetve, vagy bármilyen korban problémák által bilincsbe verve, ez a kérdés mindig aktuális lesz. Jó hinni, hogy függetlenül attól, hol állunk ebben a pillanatban, mindig létezik út a szabadsághoz, és ez az út Krisztuson keresztül vezet. Ami az előadás alatt és a könyv olvasása során is hangsúlyos volt, hogy nyugodtan lehetünk kritikusak, de legjobb azt saját magunkkal kezdeni. Bőven találunk majd kritizálni valót, aminek rendbetételéhez jó szolgálatot tesz az önirónia és a humor. Az atya kerülte a tekintélyt parancsoló vagy tudálékos hangzást, őt hallgatva az ember úgy érezte: nem kell szigorú arccal kereszténynek lenni, lehet szabadon, örömmel szeretettel is.