2017 húsvét
Reformátorok - Dévai Bíró Mátyás
- Részletek
- Írta: Mátyás Imre
Részlet György Antal: A hit példaképei, Egyháztörténeti olvasókönyv című művéből
"Nem a mise, nem a fülbe gyónás, hanem a Krisztusban való hit szabadít meg bűneitekből. Ő az egyedül közbenjáró, és nem a szentek."
Dévai tábora rendkívül megnőtt. Nem tetszett ez a budai papnak, és addig áskálódott ellene, hogy Zápolya börtönbe záratta – mégpedig a toronybörtönbe, ahová a halálraítéleteket vitték. Egyik nap egy nagy termetű, mogorva embert löktek melléje, a király patkolókovácsát. Az az ember azonban senkivel sem beszélt, csak ült magába roskadtan. Így teltek-múltak a hetek, hónapok. A kovács a nyirkos hideg falak között nagyon megfázott, hideg rázta. Dévai nagyon megszánta a szerencsétlent, betakarta a maga pokrócával, megitatta, ápolta. A beteg jobban lett.
- Köszönöm, amit értem tettél.
- Jézus nevében tettem, neki köszönd meg.
Ettől kezdve jó barátok lettek. A kovács elmondta, hogy véletlenül rosszul patkolta meg a király lovát, a ló lesántult, emiatt zárták börtönbe. Dévai a fejét csóválta: ilyen semmiségért börtönbe zárni valakit…
- De ez még semmi – folytatta a kovács -, ha a ló elpusztul, engem felakasztanak. Dévai nem akart hinni a fülének:
- Egy ló többet ér, mint egy ember?
- Ne búsulj – vigasztalta-, a ló meg fog gyógyulni, és te megszabadulsz.
- …és ha nem, akkor nekem végem.
Egyik nap zörrent a kulcs a zárban.
- Biztosan értem jönnek, visznek a bitófára.
A börtönparancsnok volt.
- No, kovács szerencséd van, a ló meggyógyult, szabad vagy! Na, indulj!
A kovács ránézett Dévaira, s szívében valami forró szeretet támadt. Itt hagyja azt az embert, aki neki az élet útját mutatta meg?
- Nem kell a szabadság, csak úgy, ha Dévait is szabadon engedik.
- Ne okoskodj! Dévai sohasem szabadulhat.
- Akkor nekem sem kell a szabadság.
A parancsnok elment, és jelentette a királynak a furcsa esetet. Zápolya a fejét csóválta.
- No, ha annyira ragaszkodnak egymáshoz, engedd szabadon mind a kettőt!
A fáklyavivő
Szabadulása után, 1536-ban Nádasdy Tamás sárvári birtokán telepszik meg. Itt írja meg az „Apologia” című kitűnő könyvét a reformáció védelmében. Ebben 52 tételben kifejti a reformáció rendszerét úgy, ahogy Luthertől tanulta. Sárváron nyomdát és iskolát alapít. Megírja az első magyar helyesírási szabályzatot, Orthográfia címmel.
Dévait azonban súlyosbodó szembaja arra kényszeríti, hogy újra útra keljen. Németországba megy, ahol Dietrich Veit, nürnbergi lelkész vendége. Hazatérve újra Sárváron találjuk, majd Németújvárra megy, a Battyány birtokra, hogy ott is hirdesse az igét. 1537-ben Sárosptakon van, ahol Perényi Péter udvari papjaként a jobbágyok egész sorát téríti az evangéliumi hitre. De nem marad sokáig, elvállalja a szikszói iskola vezetését. 1541-ben innen is menekülni kényszerül, Szalaházy pribékjei mindenütt nyomában vannak. Újra Németországba megy. Wittenbergben Melanchtonnál vendégeskedik. Hazajövet útba ejti Bázelt is, ahol ekkorra már készen van Kálvin Institutiója. Valószínűleg ismerte, mert az úrvacsoráról való tanítása ugyancsak eltért Lutherétől, amiért a nagy reformátor súlyos szemrehányást tesz neki. Miskolcra hívják lelkésznek, de papok üldözése miatt Erdődre menekül, ahol Drágffy Gáspár az úr, és az ő pártfogása mellett végzi reformátori tevékenységét. Részt vesz a nagyváradi hitvitán, ahol egyszerű, világos szavakban fejti ki a megismert hitigazságokat. Nem állíthatjuk biztosan, de valószínű, hogy elfogadja a debreceni lelkipásztorságot, ahova Török Bálint özvegye, Pemflinger Katalin hívja meg. Itt is fejezi be küzdelmes életét.
Dévai nyughatatlan, örökké mozgó lélek. Alig van olyan vidéke az országnak, ahol ne fordult volna meg, és ne hirdette volna az éltető evangéliumot. Érezte, hogy a népnek soha nem volt olyan szüksége a bátorító, vigasztaló szóra, mint éppen azokban a vérzivataros időkben. „Az Isten beszéde életadó kenyerének édességét megkóstoltatta és megízleltette népünkkel. Sietett, míg nappal vagyon” – írta róla Bod Péter a 17. század jeles egyháztörténet írója, a Magyar Athenas című könyvében.
Imanapi beszámoló
- Részletek
- Írta: Lambert Győzőné
Ökumenikus Világimanapi Istentisztelet a gyülekezetünkben
A gyülekezetünkben szolgáló Hálaadás Református Nőszövetség tagjai ez évben is lelkesen készültek az Ökumenikus Világimanap istentiszteletére. Lelkesedésünket tovább fokozta, hogy a már évek óta megtartott imaesteken résztvevő gyülekezeti nő- és férfitestvéreink is előre felajánlották az imaesti részvételt és szolgálataikat a felolvasásban.
Az Ökumenikus Világimanapot az 1870-es években a presbiteriánus gyülekezetek indították el. Évről-évre egyre több országban és különböző keresztény gyülekezetben, mára már 170 országban tartják minden év március hónap első péntekjén. Magyarországon 1985. évtől, gyülekezetünkben 2012 óta tartjuk meg, miután megalakult nőszövetségünk a Magyarországi Református Nőszövetség tagjaként.
Egyházközségünkben, mivel a péntek a gyermek- és ifjúsági foglalkozások napja, ezért a már több éve kialakult rend szerint az Imanapot követő hétfő este, ez évben március 6-án tartottunk meg.
Az egész világ keresztény gyülekezetei számára minden évben más-más ország, kizárólag keresztény nőtestvérei és lelkésznői állítják össze az Imanap anyagát, amely az Istentiszteleten kívül tartalmazza az Imanapot előkészítő ország társadalmi berendezkedését, kultúráját, kincseit, gasztronómiát, szokásaikat, és mindazokat, amelyeket fontosnak tartanak országukról, és magukról elmondani a világban élő keresztény testvéreknek.
Idén az Imanapot a Fülöp-szigetek keresztény asszonyai, lelkésznői készítették elő, akik vezérigéjüknek Máté 20:1-16 szakaszát, a szőlőmunkások történetét választották, és az „Igazságtalanul bánok én Veled?” kérdés köré fűzték istentiszteletüket. A szervezők Isten gazdasági igazságosságát kívánták bemutatni a gazdasági egyenlőtlenséggel szemben, rávilágítva annak igazságtalanságaira a Fülöp-szigetek lakóinak élethelyzetén keresztül. Az imaesten a gyülekezeti testvéreinken kívül, meghívásunkra részt vettek az evangélikus és katolikus testvéreink is. Az istentiszteleti szolgálatokat Grendorf Péter nagytiszteletű úr a Kassák utcai evangélikus gyülekezet lelkésze, továbbá Baán Márton tiszteletes úr, gyülekezetünk beosztott lelkésze végezték, a gyülekezetünk nő- és férfitestvérek felolvasásával, valamint Berkesi Gábor nagytiszteletű úr zenei szolgálatával.
Imaestünket Baán Márton tiszteletes úr a 67. zsoltár felolvasásával és imájával kezdte. Imájában a Tiszteletes úr hálát adott mindenért, hiszen minden Isten Atyai kezéből jön, és kérte Isten áldását az alkalmunkra. Grendorf Péter nagytiszteletű úr igemagyarázatában, a Fülöp-szigetek asszonyai által elpanaszolt nehézségeinek ismeretében és liturgiában feltett kérdésekre válaszként elmondta, hogy minden népnek és embernek – közöttük nekünk is - megvannak a különböző nehézségeink, problémáink, amelyekre naponta várjuk a választ és a megoldást. A filippínó nőtestvérek által választott szőlőmunkásokról szóló példázat gazdájához hasonló a mennyek országa, amelynek Isten királyi uralma eljött hozzánk, közöttünk van, és az Úr valódi célt ad, ami felépít, megerősít bennünket. Rászorulunk az Ő kegyelmére. Elhív az Ő országába. A szőlősgazda hívására a szőlőmunkások nem gondolkodnak azon, hogy menjenek-e, vagy ne menjenek a reggeli órákban kialkudott egy dinár bérért dolgozni. Bár gondolhattak volna arra is már a délutáni órákban, különösen az utolsó órában munkába álló szőlőmunkások, hogy esetleg tréfát űz velük a gazda, de mivel ők is megkapták a hívást, így ellenvetés és gondolkodás nélkül mentek a hívó szóra. Minket is hív a gazda. Mégis hányszor vagyunk úgy, hogy nem mozdulunk a hívására. A szőlőmunkások példázatában nem a bérfeszültségről, nem a teljesítményről van szó, hanem az Úr igazságáról. Nekünk pedig kiváltságunk, hogy szolgálhatjuk az Urat és részesei lehetünk az Ő igazságának.
Az est zárásaként Baán Márton az efézusi levél 3. fejezetének 17-21. verseit olvasta fel, amely igeszakasz számunkra is irányt mutat: a hit által Krisztus lakozzék a mi szívünkben. Ismerjük és érthessük meg az Ő mérhetetlen, minden ismeretet felülhaladó szeretetét, jóvoltát, és így a Tőle elkért, bennünk munkálkodó erő szerint beteljesedjünk az Istennek egész teljességéig. Imaestünket szeretetvendégséggel zártuk, amelyen a nőszövetségi, valamint a többi felekezethez tartozó testvérekkel együtt, és külön-külön kisebb csoportokban, megízlelve az együttlét csodálatos érzését, még sokáig beszélgettünk a szolgálattevő testvéreink által készített finomságokkal gazdagon megterített asztalnál.
Megköszönve a szolgálattevőknek, és az asszony, különösen a fiatal- és férfitestvérek szeretetteljes szolgálatait, hálát adunk az Úrnak, és megköszönjük azt a kegyelmét, hogy a világ mintegy 170 ország különböző keresztény vallásának számos közössége mellett, a Pozsonyi Úti gyülekezetben is megtarthattuk az Imaestet és a különböző felekezethez tartozó testvéreinkkel együtt imádkozhattunk.
Családi délután
- Részletek
- Írta: Horváth Éva
A Feltámadás Nagyhete jegyében
Sok énekkel, vetítéssel, kézműveskedéssel, szeretetvendégséggel egybekötött délutánon voltunk együtt április 8-án, szombat délután gyerekekkel, szülőkkel, nagyszülőkkel.
Gyülekezeti hírek
- Részletek
- Írta: Mátyás Imre
1%
A Pro Missione Alapítvány beszámolója szerint a 2015.évi SZJA 1%-os felajánlásokból 529.037 forint érkezett. Minden gyülekezeti tagnak nagyon köszönjük a felajánlásokat!
Kérjük, ha lehetséges, az idei évben is támogassuk alapítványunkat egy százalékkal! Adószám: 18082683-1-41
***
Április 9-én, Virágvasárnap, idén is megtarthattuk hagyományos zenés istentiszteletünket! Ez alkalommal a Hálaadás kórus Mendelssohn-művekből énekelt, Berkesi Boglárka vezényletével. Orgonán ezúttal is ifj. Szotyori Nagy Gábor szolgált.
Az istentisztelet letölthető honlapunkról a Kezdőlap > Élő ige > Igehirdetések és előadások > Aktuális videó igehirdetések menüpontja alatt.
***
Idei hittanos táborunk helyszíne Parádfürdő lesz (Zöldövezet Vendégház). Időpontja 2017. július 10-15. Érdeklődni a 06-30-520-1592 telefonszámon lehet.