2018 böjt
Imádság Böjt idejében
- Részletek
- Írta: Mátyás Imre
Mennyei Édes Atyánk Krisztusért! Téged dicsérünk Teremtőnk, Szabadítónk, Megtartó Urunk! Neked adunk hálát Jóságos Pásztorunk! Téged áldunk Mennyei Világosságunk! Akaratodat tanulva most szeretnénk igazán rejtekünkbe húzódva feltárni szívünk minden titkát a szív Vizsgálója előtt: láttasd velünk, amit látsz!
Láttasd a lelkünket eltöltő sok hívságot, megannyi hiábavalóságot, mint akikben zakatol a változatlan, s változást mímel minduntalan: formálj, alakíts bennünket, változtasd bennünk, ami változásra szorul, s legfőképp üresíts meg mindattól, ami eltölt, s mégis üresség fájdalmával gyötör! Ragaszkodunk megannyi dologhoz, s most mégis jó volna mindent elengedni, ami lényegtelen, s megragadni az igazán Lényegest!
Csak felemelni tekintetünket és meglátni keresztedet: a Szenvedő Embert, aki a Tükör: s e fájdalmas Tükörbe tekintve megismerni saját szenvedésemet, sebeimet, betegségemet, bűnös nyomorúságomat, s kérni erőt, gyógyulást, szabadítást, bocsánatot!
Csak felemelni tekintetünket, és meglátni keresztedet: s rajta a felszegezett adósságlevelet: dicsérni szent nevedet, mert nincsen immáron semmi, ami vádolja a megtérőt a mennyei trónszék előtt! Csak felemelni tekintetünket és meglátni a távolban az elgördített követ: a Győztes Istent és a dicsőséges ígéretet: a reánk is váró feltámadás ajándékát: mely gyógyíthat félelmet, gyászt, fájdalmat, földi kudarcok felett meglátva az égi diadalt. S meglátni téged Krisztusunk, aki elhoztad a Mennyei Királyságot e földi világba, s tanítottál minket elengedni, ami köt, és megragadni azt, aki Megszabadít!
Ezért könyörgünk Urunk: tudjunk Téged megragadni, és amit kezünkbe adsz: ajándékaiddal, hálával élni, téged magasztalni, s mindeneknek hirdetni, amit tudunk, míg magadhoz emelve betöltesz bennünket a teljesség ismeretével! Önmagaddal. Ámen.
Angyalfia
- Részletek
- Írta: Jékely Zoltán
Habár csak egy-egy pillanatra érzem igazán,
valami mégis itt lüktet közöttünk
s fájó örömmel ostromol meg újra:
a Legnagyobb Szív, mely embert éltetett.
Ez a fény is Belőle árad, végső fokon,
s mégha tükrözés is csupán két gyermekszemen:
engem is átjár és betölt. Maga a Kegyelem.
Hogy mégsem hallhatom s érezhetem örökké:
tisztátalan kevélységem a vétkes.
Sárból kunkorodó hüllőfejére
nem győzök elégszer rátaposni!
1969 karácsonyán
Úrvacsora
- Részletek
- Írta: Gyurkovics Tibor
Erős csíkokat szaggatok
a tenyeremből. Jól vagyok.
Ez az én vérem. Testem is,
amíg az élet eltelik.
Szerteszét rázom véremet,
a fákra festett képeket
s a vizet festem vörösen.
Ez az én vérem, örömem.
Halaknak adom magamat,
hogy csillapítsam szomjukat,
madár csőrébe lökdösöm
világraszóló ösztönöm.
Így leszek élő magam is,
így örül nékem a vad is,
kiosztom nékik magamat
a szivárványos ég alatt.
Presbiterek az Igéről - Kerekes Barnabás
- Részletek
- Írta: Kerekes Barnabás
A nyelv bűnei - Jakab levele 3, 9-10.
„Ezzel áldjuk az Urat és Atyát, és ezzel átkozzuk az Isten hasonlatosságára teremtett embereket: ugyanabból a szájból jön ki az áldás és az átok. Testvéreim, nem kellene ennek így lennie.”
Csoda. A magyar nyelv csoda. A reformáció csodája, hogy – az Úr kegyelméből – a mi népünk lányai-fiai birtokolják ezt az egyedülálló csodát. Legalább egymillió szó; szilárd, világos nyelvi rendszer; mérhetetlen képgazdagság… s tengernyi egyéb érdem! Naponta adhatunk hálát Istennek, hogy ez a mienk, ez a mi nyelvünk! Kéz- és szájközelben van, örülhetünk(~nénk) neki és vele a napnak minden másodpercében; imádhatjuk vele az Atyát, rendkívül gazdag jelzőkészletéből gazdálkodva dicsérhetnénk teremtményét, az embert.
S mint oly’ sok mindent, ezt sem vagyunk restek elrontani. A „Soli Deo Gloria!” hálája, az áldás, a dicséret, a szépség kimondása helyett-mellett nagyon sokszor káromlás, trágárság, átokmondás, pletykálkodás hagyja el az emberi szájat.
„Testvéreim, nem kellene ennek így lennie.”
Őrizhetnénk, gyakorolhatnánk a szépet, a jót, Isten dicsőségére, a körülöttünk élő ember-teremtmények örömére.
Új presbitérium 2018
- Részletek
- Írta: Mátyás Imre
Lapunk megjelenésével egyidőben, február 25-én tartjuk az újonnan választott presbiterek fogadalomtételét. Az új presbitérium névsorát az alábbiakban közöljük. Isten áldja meg a közöttünk szolgáló elöljárók életét!
Presbiterek: Bálintné dr.Matyó Csilla, Bereczki Éva, Berkesi Gábor, Borsy László, ifj.Borsy László, Dénesi Tibor, Kerekes Barnabás, Komjáthy István, Koronka Lajos, Kövespataki László, Lohr Ferencné, Mátyás Imre, Nagy Kázmér, Pálóczy Attila, Polgárné Horváth Éva, dr.Prohászka Zoltán, dr.Somogyi László, Szabó Attila, Szántay Balázs, dr.Szanyi Árpád, Szmerka Gergely, Szőnyi Endre, Szűcs Attila, dr.Vajda László, Varga Ferenc Illés
Pótpresbiterek: Csoportné Fekésházy Márta, dr.Farkas Gábor, Gulácsi Zsolt, Kiss László, Nagy Sándor, Somogyi Kristóf, Tamás Bertalan.
A gyülekezet főgondnoka, Barátossy Jenő nem tudta tovább vállalni szolgálatát, ezért a gyülekezet dr. Vajda Lászlót választotta meg gondnokává. A presbitérium januári ülésén Jenő bácsit a Pozsonyi Úti Gyülekezet örökös tiszteletbeli főgondnokává nyilvánította. Hálaadással emlékezünk az elmúlt húsz évre, a következőkben pedig mindkét elöljárónk gondolatait olvashatjuk.