„…ha szabad lesz nekem is a mennybe jutnom, ott először Mozartot fogom keresni, s csak utána Augustinust és Aqinói Tamást, Luthert, Kálvint és Schleiermachert...” (Karl Barth)
Eszembe jut egy kifejező jelenet Milos Forman Amadeus című filmjéből: Salieri, a nagy rivális saját kompozícióját játszva alig várja, hogy az őt hallgató pap felismerje muzsikáját. A lelkész azonban csupán egy dallamra kapja fel a fejét, amit rögtön dúdolni is kezd: természetesen Mozart egyik dallamát. Mozart a mai napig a legnépszerűbb zeneszerzők egyike, muzsikáját világszerte ismerik, szeretik, játsszák és hallgatják. Születésének 250. évfordulója alkalmából tisztelgünk a nagy zseni emléke előtt.
1756. január 27-én született Salzburgban. Négyéves gyermekként már zongorázott, öt évesen komponált. Hat évesen beutazza Európát apjával, ami három évig tart. 1779-ben apja elintézi, hogy az érseki udvar orgonistája legyen Salzburgban, de úgy érzi, hogy lakáj-szerepbe kényszerül, s ezt nem viseli el sokáig. 1781-ben Münchenben mutatják be első operáját. 1782-ben házasságot köt a mannheimi Constanze Weberrel. Bécsbe költözik, ahol tíz évig él. Komponál, oktat, saját kis „akadémiát” hoz össze. Egy év múlva megszületik első fia, Raimund Leopold. 1785-ben komponálja meg a Figaro házasságát, ami Bécsben alig kelt visszhangot, Prágában viszont nagy sikert arat: az utcákon fütyörészik dallamait. Jól keres, szép lakásban él, a közönség rajong érte, a császár nagyra értékeli. 1787-ben mutatják be a Don Giovannit. Közben megbetegszik, kimerül. 1788-tól egyre gyakrabban lépnek fel nehézségek, annak ellenére, hogy hihetetlen zenei termékenységével elég bevételre tett szert. 1789-ben véglegesíti Koronázási miséjét. 1790-ben mutatják be a Cosi fan tuttét, 1791-ben Bécsben pedig az egyik legnépszerűbb művét, a Varázsfuvolát. Egyre több anyagi nehézsége támad. Fejfájása állandósul, neuralgiája és reumatikus fájdalmai súlyosbodnak. Visszavonul. A Reqiemet már nem tudja befejezni, december 5.-én, 35 évesen, reumatikus láz következtében befejeződik földi pályafutása.
Páratlan alkotóerejét mutatja hat operája a bécsi időszakból, szimfóniái, 27 zongoraversenye, hegedű-, és fúvóskoncertje, továbbá számos szerenádja, divertimentója, kamarazenéje, kvartettjei, kvintettjei. 18 zongoraszonátája ismert, de az egyházi zenében is kirobbanó erővel alkotott, főként salzburgi idejében. 15 miséje maradt ránk e korszakból.
De halljuk-e ma Mozartot? Eltöprengünk-e művei páratlan üzenetein? Bár nem olyan vallásos szövegre komponált, mint Bach, és zenéje könnyed, játékos. Alkotásaival közvetett módon mégis prédikál.
www.reformatus.hu