2006 ősz
400 éve halt meg Bocskai István erdélyi fejedelem
- Részletek
- Írta: Bocskai István
Részlet Bocskai István (1557–1606) végrendeletéből
„Mely csudálatos velem való nagy jótéteményéért (t.i. fejedelemmé választásáért – a szerk.), noha én tehetségemmel, teljes életemben éjjeli s nappali hálaadással tartoznám, de most, ilyen állapatomban, amelybe az ő szent akaratjábúl jutottam, leborulván előtte teljes szívből, rövid szóval örök hálákat adok őszentfelségének, hogy engemet, méltatlan férget, minden időknek előtte erre rendelt s választott volt. Légyen azért Istenségének szent neve mennyen és földön mindörökké áldott, szent és dícséretes.
A szent Istennek penig kegyelmessége után, nagy háládatossággal veszem mind ez jókat a magyarországi uraktól, becsületes híveimtől, hogy engemet, mint csak egy hoháti, számkivetett embert, bujdosó állapotomban meg nem útáltanak és nem nézték azt, hogy nem őkegyelmek közül való, sem nem közüttük nőtt, nevelkedett ember volnék, nemcsak béfogadtanak őkegyelmek és nemcsak szállást adtanak, hanem urokká és fejedelmekké nagy szeretettel és becsülettel választottanak, kiért én őkegyelmeknek teljes életemben való hálaadó szolgálatjokra köteles lévén, adósnak is tartottam magamat és meg is bizonyítottam volna, hogy hasznos szolgája lettem volna őkegyelmeknek, ha életem határát a szent Isten kegyelmességéből tovább nyújtotta volna. […]
Szívem örvend rajta és Istennek érette nagy hálákat adok, hogy én őkegyelmeket és az országot, mint édes hazámat, most mindenféle ellenségtől megszabadult állapotban hagyhatom. […]
Ezeknek utána, mint nemzetemnek, hazámnak igaz jóakarója, fordítom élmémet a közönséges állapotnak elrendelésére és abból is az én tanácsomat, tetszésemet, igazán és jó lelkiesmérettel meghagyom s írom, szeretettel szép egyezségre, atyafiúi szeretetre. Az erdélyieket, hogy Magyarországtól, ha más fejedelemség alatt lésznek is, el ne szakadjanak. A magyarországiakat, hogy az erdélyieket tőlök el ne taszítsák, tartsák ő atyjokfiainak és ő véreknek, tagoknak.
Ha a fejedelemségek, amint az szokott lenni, vagy Erdélyben vagy Magyarországban változnak, őmagok között a respublikák, az egyezséget a mostani konföderáció szerént tartsák meg és az idő ha mit hoz, egymás javának engedjenek örvendjék és egymás nyavalyáját fájlalják és mindenekben oltalommal, segítséggel légyenek egymásnak, mert tudó dolog az, hogy a viszszavonással nagy birodalmak is elromlanak, viszontag az egyezséggel kicsinyek is nagyra nevelkednek.”
Könyvajánló
- Részletek
- Írta: Administrator
Szabó András: „Téged Isten dicsérünk” – Bocskai István, Erdély és Magyarország fejedelme
Ki volt Bocskai István? Hogyan lett a lázadó bihari uraságból Erdély első fejedelme, s általa az Erdélyi Fejedelemség a magyar államiság és a magyar protestantizmus védőbástyája? Ennek bemutatására vállalkozott a szerző, akinek, saját bevallása szerint, s ahogyan a kötet rövidsége is mutatja, nem az volt a szándéka, hogy a már megírt nagymonográfiákat felülmúlja. E gazdag és szép fotóanyaggal kiegészített kötetben inkább arra vállalkozott, hogy a nagy fejedelem életútját népszerűsítő, ismeretterjesztő formában összefoglalva, egy olyan ember példáját állítsa az olvasók elé, aki politikai, művelődés- és egyháztörténeti szempontból egyaránt meghatározó személyisége volt történelmünknek. A könyvnek kiemelten aktualitást ad, hogy ebben az esztendőben ünnepeljük Bocskai István halálának 400. évfordulóját.
Kálvin Kiadó, 199 oldal, 1350 Ft
ifj. Bartók Béla: Apám életének krónikája
Ebben a kötetben a vele élő családtag a kalauz a géniusz mindennapjainak során; ami lejegyzésre érdemes az Apával kapcsolatos, a család által ott és akkor fontosnak tartott események közül, az mind megtalálható ebben a krónikában. Közéjük tartoznak persze a csillagórák is, a művek keletkezésének, a hangversenyeknek, a népdalgyűjtő utaknak ezernyi adata - pótolhatatlan forrásként a szakember számára. De más súllyal: a köznapi örömök, méltatlan gondok, apró bosszúságok közé ágyazottan.
Ám ez nem kisebbíti az emberfölötti jelenséget: hiszen a mesterművek születése, a mennyet és a poklot járó előadóesték még nagyobb csodává magasodnak így. Erőt ad, hogy mindez létrejöhetett hivatalok packázása, a beteg családért aggódás, a hangversenyeket előkészítő lélekölő levelezés közepette, zsúfolt vonaton ingázva Budapest és Rákoskeresztúr között, villany nélküli lakásban spirituszlámpa mellett, a népdalokkal együtt bolhát is gyűjtve, miközben az öröm a kiránduláson szedett kis virág, különös rovar, a kertben érett tíz szem korai cseresznye. Vagy a harmincas évek végén: tudva, hogy élni csak itthon lehet - de vajon lehet-e?
Helikon Kiadó, 488 oldal, 3490 Ft
Előttünk álló alkalmak
- Részletek
- Írta: Administrator
Szeptember 27. 18 óra, Tanácsterem. Pozsonyi úti esték: Szántay Tamás előadóestje
Október 7. Gyermekkirándulás
Október 21. Az 1956-os forradalom 50. évfordulójára emlékezve gyülekezetünk autóbuszos kirándulást szervez a kiskunmajsai ‘56-os Nemzeti Emlékmúzeumba, amelyet a Corvin-közi hős, Pongrácz Gergely alapított.
Október 22. 10 óra, Templom. Zenés istentisztelet a Hálaadás kórus szolgálatával. Műsoron: Liszt-motetták. Orgonán kísér: Nagy Gábor, vezényel: Kárpátiné Berkesi Boglárka
Október 25. 18 óra, Tanácsterem. Pozsonyi úti esték sorozatunk következő alkalmán a Bocskai-emlékév alkalmából Bocskai 1606 címmel Kerekes Barnabás tanár, presbiter tart előadást.
Október 26–október 31. Reformációi hét
Október 26. 18 óra, Tanácsterem.
J. S. Bach emlékezete
Október 27. 18 óra, Tanácsterem. In memoriam Bartók Béla
Október 28. 18 óra, Tanácsterem. Szombat esti áhítat
Október 29. 10 óra, Templom. Ünnepi úrvacsorás istentisztelet
Október 30. 18 óra, Tanácsterem. Luther-est. A nyári németországi reformációi út képvetítése. Az élménybeszámoló és a helyszínek megismerése mellett bepillantást nyerhetünk a nagy reformátor élettörténetébe és gondolataiba. Emellett korabeli énekeket is tanulunk, felidézünk.
Október 31. 18 óra, Tanácsterem. Reformációi ünnepély