(Folytatás előző számunkból)
Pályájának első stációja a Magyar falu című néplap, amelyet Nagyatádi Szabó István szerkesztett. A Bánat az Alföldön című költeményével megnyeri az újság verspályázatát. Bajcsy-Zsilinszky országos hetilapja, a Szabadság 1932-ben közli himnuszait Féja Géza ajánlásával. A Himnuszok Kelet kapujában című első Sinka-kötet 1933-ban jelent meg Gönczy Béla vésztői református lelkész, Nagy Miklós szeghalmi gimnáziumi igazgató, Csaba József és Fülöp Károly tanárok támogatásával, Áprily Lajos és Reményik Sándor lektori ajánlása nyomán a Szeghalmi Református Péter András Reálgimnázium edíciójában. A század egyik legjelentősebb nemzeti elkötelezettségű költőjének életműnyitánya egy kiváló vidéki lelkész és három irodalomérzékeny tanár összefogásának köszönhető. Sámános, varázsénekes, elemi erejű himnuszai, a Komádi és Vidéke című lapon át jutottak a Kelet Népéhez, a népből jött tehetségek legendás folyóiratához. Ugyanis – viszonylag kevéssé köztudomású –, de a Nyugat című folyóiratnál semmivel sem kevésbé jelentős lap úgy született meg 1935 őszén Komádiban, hogy a Komádi és Vidékét a hatóságok ellehetetlenítik, s helyette jött létre a Kelet Népe. Első főszerkesztője Szabó Pál, a szerkesztő Barsi Dénes mellett harmadik alapítója Sinka István, a lap jelleg- és mértékadó személyisége, költője. A Pásztorének már érett, kiforrott költőként ünnepelt, s valahol mégis magányos, kitaszított zseniként koronázza az öröklét győzteseinek s a jelen veszteseinek királyává. Hiszen ünnepelt vidéki, majd fővárosi esztendeiben is nélkülözi a mindennapi élet harmonikus pillanatait. Első felesége, Papp Piroska korán elköltözött boldogabb mezőkre, második feleségétől 1957-ben elválik. Sinka veretes költészetének tőszomszédjában születnek önéletrajzi prózaremeklései, a Fekete bojtár vallomásai és a Kadocsa merre vagy? Az 1945-ös megszállás hajnalán Budapestről Törökbálintra menekül, a Független Kisgazdapárt és a Nemzeti Parasztpárt segíti pályáján. Ám 1949-től 1956-ig a hallgatás nehéz esztendei köszöntenek reá. Püski Sándor és Veres Péter támogatásából él. Az Üdv néked ifjúság című költeményben lelkesen köszönti az 1956-os forradalmat, így az Aczél-Kádár-féle köntörfalazó diktatúrától sem várhat különösebb elismerést. Ezekben az években legtöbb írását, még talán az Új Írás közli. Harmadik felesége, Szín Magda hűséges társa, verseinek ihlető múzsája, a költő 1969. június 17-én bekövetkezett haláláig kitart mellette. Sinka valódi reneszánszát a rendszerváltozás után a Püski Kiadó indította el, a Nagy utakról hazatérve című kétkötetes, gigászi verseskönyv – Medvigy Endre tanulmányértékű utószavával –, s az önéletrajzi írások megjelentetésével. Sinka tökéletes versbeszédében együtt él az imádott magyar föld és a mítoszokat titkos bűvkörbe foglaló magas ég.
„Geszt mellett édes táj ma is – és puszta bizony… neve: Vakrét. Gongók és juhok hazája.”
Az És amikor felkél a Nap című vers felütése is sejteti a varázslat mibenlétét. A mese pillanatok alatt átfordul költészetté, mitológiává, ahol a virágra szálló dongó élet és halál titkának hordozója. Egyedülálló epikai költeménye, a Szigetek könyve szomorú, nyomorban élő pásztoroknak, mocsaras vidékének kitaszítottjainak életéről mesél, s úgy emeli árvaságukat és az elárvult földet a Titkok hordozójává, hogy pillanatra sem szépíti a valóságot.
„Lásd a napot:
a megfoghatatlan
térben forog és ragyog
és játékai az éjszakák
örömei a nappalok, mik úgy születtek,
mint az örök dalok.”
A halandó világ imígyen nemesül a Fekete Bojtár költészetében az örökkévalóság gyémántfoglalatává. Jelezvén, hogy a Mindenséghez elérkezett mindentudó soha nem feledi honnan jött, s kitől tanulta az éneket: „Nagyanyáim s a szépapáim lelke dalolt nekem a pusztán, hogy keljek fel a virágok közül, s induljak el a dalok jussán…”
Aforizma: 1. velős mondás, rövid szellemes megállapítás, amely valamilyen általános gondolatot fejez ki, 2. gondolattöredék.
Enigma: rejtvény, talány.
Polifónia: zene többszólamúság, több önálló szólam kánonszerű megszólaltatása.
Editió (Edició): kiadás, kiadvány (főleg könyvekre vonatkozóan)
Az összeállítást készítette: Lambert Győzőné