2009 karácsony
A Hálaadás kórus adventi, karácsonyi zenés istentisztelete
- Részletek
- Írta: Kárpátiné Berkesi Boglárka
2009. december 6. Szent Miklós napja… biztosan mindannyian megkaptuk az egyencsomagot a jó öreg Mikulástól… (a virgácsot is…). Nekünk mégsem emiatt vált emlékezetessé ez a dátum. Egy sokkal fontosabb ünnepnek, illetve alkalomnak örülhettünk: advent második vasárnapján esti zenés áhítatot tartottunk.
De ne szaladjunk ennyire előre. Az előzmények november 20-án, őszi kórushétvégénken, Monoszlón kezdődtek. Ez a Balaton-felvidéki kis település, azt hiszem, jó időre belopta magát a szívünkbe. Az itt működő – a református egyház által üzemeltetett – erdei iskolában töltöttük a hétvégét, amely igazán kellemes, barátságos stílusú, saját konyhával rendelkező üdülőház. A kemény próbák mellett kirándulásra, vetítésekre és jó hangulatú beszélgetésekre is jutott idő.
Istennek hála, vasárnap délelőtt az istentiszteleten Köveskálon, Szűz Károly nyugalmazott lelkipásztor gyülekezetében szolgálhattunk, ahol gyülekezetünk főgondnoka, Barátossy Jenő tiszteletbeli presbiter. Köveskálról visszatérve szálláshelyünkre a finom ebéd után jó érzéssel és hálával a szívünkben térhettünk haza.
Az idei adventi zenés szolgálatunkhoz olyan zeneszerzők műveiből válogattunk, akiknek kerek évfordulóját ünnepeljük.
- Henry Purcell 1659-1695 (születésének 350. évfordulója)
- G. F. Händel 1685-1759 (halálának 250. évfordulója)
- Joseph Haydn 1732-1809 (halálának 200. évfordulója)
- Félix Mendelssohn Bartholdy 1809-1847 (születésének 200. évfordulója)
Mind a négy kiváló zeneszerzőnk hatalmas zenei örökséget hagyva maga után üzeni: a míves egyházi zene örökérvényű. Mi pedig hisszük és valljuk, hogy elengedhetetlenül fontos lelki táplálék mindannyiunk számára.
A kórusművek mellett duettek és orgonaművek is megszólaltak. Állandó orgonakísérőnk, Vadernáné Szabó Katalin rendkívüli szólómuzsikája a tavaly készült CD-ről lehetett ismerős. Az egésznek pedig lelki keretet adott az igeszolgálat, illetve a közös gyülekezeti énekek.
Nagy hála van a szívünkben, hogy az alkalom szépen sikerülhetett. Köszönet minden kedves kórustagnak az odaadó szolgálatért, a közös munkáért és a fáradozásokért, szervezésért, háttérmunkáért. Külön köszönet gyülekezetünk alapítványának a jelentős támogatásért!
Sok szép kórusműötletem van a jövőre nézve, ha az Úr Isten éltet és áldását adja, reménység szerint lesz folytatás.
Minden kedves kórustagnak, illetve az egész gyülekezetnek kívánok Istentől megáldott, örömfényes karácsonyt és békességes új esztendőt!
Karácsony a reformátoroknál
- Részletek
- Írta: Berkesi Anna
A protestáns reformátoroknál karácsony értelmezése és megtartása igen csak eltérő volt. Bizonyos protestánsok, így Kálvin János, majd nyomában a skót Knox és sok presbiteriánus is szinte elutasította karácsony megünneplését. Ezzel szemben a lutheránusok védelmezték és ünnepelték is ezt a napot, mert a testetöltés mélyebb megértését vélték elérni általa.
Luther Márton volt az, aki a reformátorok között elsőként karácsonyfát állított és díszített fel gyermekei részére. Sok karácsonyi igehirdetést tartott, ezekben Krisztusra és testetöltése csodájára irányította a figyelmet. Erről ezt írta: „Nem tudunk más Istent felfogni, csak azt, aki abban az emberben van, aki a mennyből jött. Őt a jászolban találom meg...”. Szívesen szólt azok hitéről, akik a jászol köré gyülekeztek, a Máté és Lukács szerinti elbeszélés alapján. Visszahozta az éneklést a gyülekezeti életbe. Számos karácsonyi himnuszt, éneket írt és korálokat szerzett a gyülekezeti közösség örömére. Luther otthonában volt karácsonyi ajándékozás is. Református énekeskönyvünkben tizenegy éneket találunk a wittenbergi reformátortól, részben átdolgozásokat.
A kálvini reformációban viszont nem szerepelt külön ünnepként a karácsony, nem is volt sajátos ceremóniája, de gyakran vették elő a Bibliát, s foglalkoztak ez idő tájt a testetöltés csodájával. A karácsony szertelen ünneplése sok olyan dologhoz vezethetett, amire három okból sem akartak lehetőséget adni: 1) az egyházi tekintély visszautasítása arra nézve, hogy emberek határozzák meg, legyenek hivatalos ünnepnapok, melyek közül egyik a karácsony; 2) az ivászat, a partik és egyéb erkölcstelenségek kerülése, ami a karácsonyi ünnepekhez kapcsolódott sok helyen; 3) a karácsony hosszabb megünneplése magával hozott sok pogány vallásos ötletet és gyakorlatot, aminek semmi köze sem volt a Bibliához. Ezeket a fenntartásokat igazolta az idő, ma is tapasztaljuk ezek jogosságát.
Kálvin érvelésének lényege: 1) Az Írások tiltják másféle istentisztelet tartását, mint amit Isten rendelt. A karácsony ünneplésének nincs bibliai igazolása. 2) Karácsony ünneplése behozta újra az egyházba a pogányság befolyását, ami Isten népében elég vegyes érzéseket keltett. Az ünnep tehát a nagy félreértések forrása és a testetöltés tényének torzítása. 3) A karácsonyi ünnepi misézés vagy pompás istentisztelet azt a téves nézetet erősítheti az emberekben, hogy bizonyos rituálékra vagy ünneplésre szüksége van Istennek, illetve azt Ő jótetszéssel fogadja. 4) A karácsonyi ünneplés elveszi az Úr napjának, a vasárnapnak a szentségét. Márpedig a vasárnapot Isten szerezte ünnepül számunkra, s ennek kell is maradnia az igazi ünnepnek, ami a Feltámadott Úr Jézusra emlékeztet. 5) Karácsony felhasználása valami egészen másra kifejezetten keresztyénellenes lehet, a kereskedelem nyereségét, a tömeghangulat felszínességét, a karácsonyi partik eszem-iszomját teszi a lényeg helyére.
Két fő, egymástól eltérő álláspont volt a protestánsok között a szolgálatot, s ebből következően a karácsonyt illetően is. Luther Márton szerint, amit nem kifejezetten tilt a Szentírás, az megengedhető az istentiszteleten. Kálvin János szerint csak az engedhető meg az istentiszteleten, amit a Szentírás parancsol.
Amint a fentiekből kiviláglik, a reformátorok különbözőképpen értékelték és élték meg karácsony szent titkát. Különbözőképpen ünnepelték Wittenbergben és Genfben Urunk Jézus Krisztus születését. De valami közös volt bennük: a csodálat és a hódolat az Isten-Gyermek, az Őt ajándékozó irgalmas Atya előtt, a Szentlélek közvetítésével. Ezt a csodálatot és hódolatot Luther inkább a szívével, énekeivel, Kálvin értelmével, biblikusságával fejezte ki. Szív és ész, akarat és érzelem hódoljon bennünk is ezen a karácsonyon az előtt, akit ezredévek vártak, s megszületett, s újra és újra eljön a világ, és életünk megváltására.
Forrás: reformatus.hu
Bajnok a Pozsonyi! Éremeső a kispályán
- Részletek
- Írta: Mátyás Imre
Újra bajnok a Pozsonyi út! 2007 után idén is a Pozsonyi út kispályás labdarúgó csapata nyerte a budapesti Protestáns Bajnokságot.
Tizennyolc győzelem, egy döntetlen, egy vereség: az imponáló mérleg komoly egyéni és csapatmunkát takar.
Külön öröm, hogy az elmúlt évben a „Pozsonyi” gerincét valóban gyülekezetünk adta. Komjáthy István kapus-csapatkapitány vezetése alatt Prohászka Ottó, Kovács Örs és Mátyás Imre a védelemben, Pataky Bálint és Bence pedig csatárként bizonyította: 2009-ben mi vagyunk a legjobbak!
A bajnokcsapat végül december 12-én, a Magyar Népfőiskolai Kollégium által szervezett karácsonyi kupán tette fel a koronát idei teljesítményére. A „Pozsi” az igen nívós országos tornán bronzérmet szerzett. Gratulálunk, szép volt fiúk!
Ajánló
- Részletek
- Írta: Berkesi Anna
Ravasz László: Gondolatok
Ebben a kis könyvben összegyűjtöttük Ravasz László legjellemzőbb gondolatait, melyeket ő az élet nagy kérdéseiről írt vagy mondott. Breviárium ez a könyv, mely egy egész írói egyéniséget s egy évek hosszú során át felépített világnézet esszenciáját adja. Mindegyik gondolat magában és magáért áll, de egyszersmind az egészre utal, s az egész Ravasz Lászlót mutatja. Akik ismerik Ravasz Lászlót, azok rátalálnak ebben a könyvben az ő lelkére; akik még nem ismerik, ebből a könyvből leghamarabb és legjobban megismerhetik.
Kálvin Kiadó, 2009. 630 Ft
Bottyán János: A magyar biblia évszázadai
Bottyán János könyve, A magyar Biblia évszázadai 1982-ben jelent meg a Református Sajtóosztály kiadásában. Nagyon hamar a magyar bibliafordítások történetének alapmunkájává vált, és az is maradt mind a mai napig. Ha ebben a témában bárki megszólal, nem kerülheti meg, hogy Bottyán János könyvére utaljon. A magyar Biblia évszázadai kiváló stílusban megírt, a szó legnemesebb értelmében ismeretterjesztő kiadvány, adatokkal nem túlterhelt, közérthető, ugyanakkor mégis informatív. Személyes stílusú, mégsem zavaróan szubjektív mindaz, amit Bottyán János elmond a legkülönfélébb magyar bibliafordítókról és bibliafordításokról Szent István korától egészen a protestáns új fordítású Biblia 1975-ös megjelenéséig. Az 1982 óta eltelt több mint negyedszázad azonban szükségessé tette, hogy felújítsuk, aktualizáljuk Bottyán János művét, mégpedig úgy, hogy tiszteletben tartjuk a szerző eredeti szándékait és szemléletmódját. A téma mai tudományos megítélését tükröző jegyzetek mellett az új kiadást az elmúlt három évtized bibliakiadásának rövid összefoglalása is gazdagítja.
Kálvin Kiadó, 2009. 2100 Ft
Kolompos: Kiskarácsony, nagykarácsony
A karácsonyi ünnepkör hajdani szokásai, dalai a Kolompos együttes játékos feldolgozásában. A Kolompos együttes 1989-ben alakult. Az autentikus népzenét mindig is igyekezték derűs, játékos formában bemutatni. Tíz évvel ezelőtt egy véletlen felkérésnek köszönhetően léptek föl először gyerekek előtt egy óvodában, amely akkora hatással volt rájuk, hogy azóta kifejezetten gyermeklemezeket készítenek.
„…Mire végére érünk a játéknak, már a pásztorok is odaadták ajándékaikat Jézuskának - aludttejet, sajtot, túrót - a karácsonyi éjszakában elindulunk a hóesésben, fülünkbe cseng az altató dallama –…aludj, aludj – ropog a hó, mintha távoli csengettyű szólna, de mégse’, már csak saját szuszogásunkat halljuk, és a fenyves felől megmozdul a szél – sssíí, sssíí, sss.”
Megvásárolható: Periferic Records, 4350 Ft
Ünnepi alkalmaink
- Részletek
- Írta: Berkesi Anna
December 25., 10 óra. Úrvacsorás istentisztelet
December 26., 10 óra. Úrvacsorás istentisztelet
December 27., 10 óra. Vasárnapi istentisztelet
December 31. 18 óra. Óévi istentisztelet
Január 1., 10 óra. Újévi istentisztelet