A németországi Wittenbergben járva szinte minden a reformációra utal. A békés, csöndes kisvárosi hangulat mellett Luther Márton életének minden helyszíne, pillanata külön ki van emelve. A főtéren a nagy reformátor mellett áll Philipp Melanchton szobra is. Még a síremlékük is egymás mellett található a Vártemplomban. Luther Márton barátjáról, a nagy tudós, tanító és teológus Melanchtonról azonban nagyon keveset tudunk. Halálának 450. évfordulója alkalmából az evangélikusok 2010-et Melanchton-évnek nevezték el.
1497-ben született, eredetileg Schwarzerd volt neve, ennek görög fordítása a felvett Melanchton. Mindössze 21 esztendős volt, amikor a wittenbergi egyetem tanára, professzora lett. Ezt az intézményt ő tette világhírűvé. Hamarosan megismerkedett Lutherrel, akivel mély barátságot kötött, teológiai elveivel azonosult. Luther még önmagánál is többre értékelte a nála jóval szelídebb, csendesebb társát. Humanista tudományos igényesség és rendszerezőképesség jellemzi műveit. Neki köszönheti a világ evangélikussága az első dogmatikai tankönyvet, az 1521-ben kiadott Loci Communest. Ő fogalmazta meg és nyújtotta be 1530-ban, az augsburgi birodalmi gyűlésen az evangélikusok hitvallását, az Ágostai Hitvallást (Confessio Augustana). Ez hatalmas lépés volt a reformáció történetében.
Melanchton békülékeny, nyugodt típus volt. Komolyan vette, hogy egy fő, Krisztus alatt harcolunk, így mindent megtett, hogy ne szakadjon szét az egyház. Azonban a vitázás is fontos volt nála, elveit sosem adta fel, de békülékeny lelkét zavarták az örökös teológiai harcok. Kálvinnal is mély kapcsolatot tartott fenn, az úrvacsoratanban közelítették az álláspontjukat, és közösen alkották meg a Confessio Augustana Variatat.
Hatalmas kapcsolatrendszerrel rendelkezett, több ezer levelet írt. A wittenbergi egyetemen 40 évig tanított. Ezalatt legalább 1000 magyarországi diákkal találkozott. A németül nem jól tudó külföldiek számára külön szemináriumot tartott lakásában. Buda eleste után különösen érdekelte őt a magyar nép sorsa. Mit is köszönhetünk neki? Az anyanyelv szeretetére mindig felhívta tanítványai figyelmét. A török és a magyar küzdelmeket élénken figyelemmel követte. Bátorításként küldte az üzeneteket: Jézus velünk van minden napon, Isten angyalai vigyáznak ránk. A hazai evangélikus iskolarendszert az ő humanista tantervei, tankönyvei, elvei alapján építették ki. Ezek az intézmények jelentősen meghatározták az ország műveltségét. Az evangélikus lelkipásztorok az általa írt retorikán tanultak meg prédikálni.
Emlékezzünk jó szívvel a reformáció „második” emberére, köszönjük meg munkásságának áldásait, és törekedjünk mi is a szolgáló életre.