Jézus mondja:

„…Legeltesd az én bárányaimat!”
„Őrizd az én juhaimat!” (Jn 21,15-16)

Indul az új tanév. Vegyes gondolatokat ébresztő mondat, nyárvégi konkrétum. Egyfelől benne van a gyorsan elillanó vakáció, a várva várt nyári kéthónapos gondtalanság „elsóhajtása”, másrészt magában hordozza az új missziói év minden várakozó feszültségét, egészséges tervezgetését is. Hasznos volt a nyár, kellett a kikapcsolódás – akinek lehetett –, de így szeptember eleje tájt jó újra kézbevenni a gyülekezeti asztali naptárt és csendes „felfelé tekintéssel” kitölteni egészen újévig a megszokott és mégis mindig új rovatokat: hittanos évnyitó, ifjúsági bibliaórák, gyermek és felnőtt konfirmációi előkészítők, kirándulások, családi délutánok, protestáns esték, baba-mama-papa kör, evangelizáció, kórusunk jubileumi szolgálata, ádvent-karácsonyi zenés istentisztelet, ifjúsági istentisztelet, családi karácsony, ádventi esték, úrvacsorás istentiszteletek… a teljesség igénye nélkül.

Hadd legyen az előttünk álló missziói évre nézve „pedagógiai program” Jézus fent olvasható örök, tiszta imperatívusza, amit a Megváltó Simon Péternek mondott feltámadása után a második csodás halfogás alkalmával a Genezáreti-tó partján. Péternek mondja, aki a nagycsütörtök este kényszerű szorongatásában igen gyorsan kimondta Jézusra nézve a szívbénító három nemet. Jézus nem sértődött meg, nem vonta vissza elhívását, hanem a torzszülött nemeket három lélekkönnyítő igenjével egalizáló Pétert újra szolgálatba küldte.

Legeltesd, ne uralkodjál rajta, ne gyötörd, hanem gyógyító türelemmel terelgesd a rádbízottakat, hiszen a nyáj nem a tiéd, hanem Jézusé. Keress neki legelőt, tiszta forrást, szeretgesd mindenkor az Úr elé. Közhelyek, sablonok helyett élő ige hirdettessék.

Őrizd, vigyázz rá, mert nagy kincs. Ne hagyd cserben, állj ki értük, és ha egy is elbitangol, elmarad, menj utána, hiszen a Jó Pásztornak, Jézusnak mindenki fontos, senkiről sem mond le. Annyi ma a szimbolikus ragadozó farkas, oroszlán vagy éppen a szirénhangú csábítás. Vigyázz, állj helyt a szolgálatban, Jézus küld újra és újra mindenkori Péter, nem leszel egyedül, mert aki hív és küld, soha magadra nem hagy.

Áldassék Isten, hogy az Ő Pozsonyi úti nyájában nem kevés a szolgáló, nem csupán kapni, de tenni is kész élet. Köszönjük és kérjük a sok éltető, erőt adó háttér imádságot s ezen gondolatok jegyében nyittassék meg a 2010-11-es missziói év.

Soli Deo Gloria