Idei hittanos évünk egy nyári tábori utótalálkozóval vette kezdetét. Évnyitó alkalmunkon jó volt felidézni e hét sok örömét. A vasárnapi iskolában, s hétközben az önkormányzati iskolákban újra beindult szeptembertől – több csoportban – a gyermekekkel való foglalkozás.
Október 23-án egy közös kirándulásra, Szarvas városába látogattunk el egy autóbusznyi gyermekkel, szülővel. Séta és játék az arborétumban, hajókázás a Holt-Körösön, valamint az 1200 m hosszú Történelmi Emlékút bejárása szerepelt a programunkban. Nemzeti ünnepünkön az ’56-os forradalomra emlékeztünk a történelmünk jelentős eseményeit megörökítő szobroknál. Sétánk végén megérkeztünk a Trianon előtti Magyarország földrajzi közepéhez, ahol együtt imádkoztunk az Úr Jézustól tanult imával.
Egyházi évünk kezdetén – advent első vasárnapja előestéjén – tartottuk a következő közös programot, „telt házzal”. A kézműves délutánunkon ezúttal is sok gyermek, szülő, nagyszülő részvételével készültek adventi koszorúk, karácsonyi gyertyás asztaldíszek, termésekkel, hajtogatással díszített igés lapok, s kedves karácsonyfadíszként filcből készült angyalkák. Meghitt légkörben énekeltük együtt adventi énekeinket ezen a délutánon.
Advent negyedik vasárnapján a templomban felállított karácsonyfa körül már a Megváltó születését ünnepeltük óvodás és iskolás gyermekeinkkel, kisifiseinkkel. Sok izguló avagy éppen bátor kiállású résztvevő, és sok várakozó (izguló?) szülő, gyülekezeti tagok;énekek-imádságok, szavalat, jelenetek, hangicsálás, muzsikaszó. Bravúros játék, gyermekek s felnőttek őszinte igyekezete, szíve, mondhatni: „eljöttem, elhoztam Neked, amit kezedből nyertem…”. Így köszöntöttük az Úr Jézust születésnapja alkalmából.
Áldott ünnepet kívánok mindenkinek az alábbi gondolatokkal!
„A pásztoroknak lábát add nekem, hogy hozzád siethessek sebesen!
És a napkeleti bölcsek kezét, hogy szívem, kincsem letegyem eléd!
Angyalok hangját, hogy mindenkinek örömhírt és békességet vigyek!
S Mária igét-megőrző szívét: hadd legyek, Jézus, örökre tiéd!”