2010 karácsony
Négy karácsonyi örömének
- Részletek
- Írta: Berkesi Gábor
Abban az időben, amikor nem volt semmiféle hangrögzítő technika, názáreti Mária több évtized után fejből „fölmondja” Lukács evangélistának karácsony története négy énekét. Nem kottás, dalos változatok sajátos harmóniavilággal, hanem prózai énekek. A görög orvos – Lukács – figyelmesen jegyzetel és értékmentő tolla nyomán előttünk áll a négy bibliai hálaének: Magnificat, Benedictus, Gloria, Nunc dimittis.
1. Magnificat (Lk 1,46-55)
Találkozik két áldott állapotban lévő nő, az egyik élete már lefelé tart, a másik fiatal, pályakezdő. Az idősebbik neve Erzsébet, az ifjúé Mária. Erzsébet rég feladta elemi női vágyát, hogy anya lehessen. De a kemény biológiai törvényeknek bármikor nemet mondani tudó élő Isten vénségére megáldja gyermekkel. Mária látja ezt, tisztában van önmaga mennyei kiválasztottságával is és szívéből kirobban a hála: Magnificat anima mea… magasztalja lelkem az Urat. Magasztalja, mert nála semmi sem lehetetlen, a meddőt termékennyé teszi, a névtelen szegényt, a lenézettet fölemeli, népére gondot visel.
2. Benedictus (Lk 1,67-79)
Kilenc hónapi kényszer némaság után Erzsébet férje, Zakariás pap, az igaz, tisztességes ember megszólal. Amit mond, nem egy ideges élet türelmetlensége, nem kárhoztatása a sorsnak, nem is perlekedés Istennel, csupán egy szó. De milyen szó! Héberül Jóhanán, magyarul János. Jelentése: az Úr kegyelmes. Várva várt kicsi fia megszületik s ellentmondva a kor szokásának – az elsőszülött fiú az apja nevét kapja meg –, Istennek enged, s nem a megrögzött hagyományoknak. Fia nem Zakariás lesz, hanem János. Isten kegyelmes, Isten mindig kegyelmes. Öregségére gyermeket adott, szűk egy év után visszanyeri hangját és bizton tudja, hogy gyermeke a Megváltó prófétája lesz. Megnyílt ajka nagy hálát mond: áldott, ki az Úr nevében jön.
3. Gloria (Lk 2,14)
Éjszakai ének, szokatlan körítéssel. Angyalka énekli, nem templomban, zsinagógában, hangversenyteremben, hanem a szabad ég alatt a Betlehem közeli mezőn. A hallgatók nem iskolázott zeneértők vagy éppen sznob koncertre járók, hanem végtelen egyszerű, de éjszaka is éber, megszólítható pásztorok. Nevezett angyal ének egy örök, mindig igaz fennmaradási, túlélési program egyénnek, nemzetnek, egyháznak: dicsőség Istennek és csak neki és ebből fakad termékeny, alkotó békesség. A szó nem behelyettesíthető – dicsőség az individuumnak, észnek, technikának, modernizációnak stb. –, a sorrend nem felcserélhető. Az első és legfontosabb: dicsőség Istennek. (Soli Deo Gloria)
4. Nunc dimittis (Lk 2,29-32)
Egy igen öreg, megfáradt ember – Simeonnak hívják – nap mint nap a jeruzsálemi templomban van. Nem azért, hogy kínjai enyhüljenek, mai szóval, hogy több legyen a nyugdíja, hanem várja népe és az egész világ üdvösségét, szabadulását. Nem önző, kicsinyes élet, hanem közös értékekben gondolkodik. Tudja, nem hal meg addig, míg meg nem látja az Úr Szabadítóját. A sok, egyhangú újszülött sírás közül kihallja a Megváltóét, kezébe veszi a gyermeket és rekedt kis hangján énekelni kezd: most bocsásd el Uram a te szolgádat békességgel, hisz húnyó szemem meglátta az Urat, népem és a világmindenség Szabadítóját. Most már akár meg is halhatok, mert bizton tudom, van kiút, van megoldás.
Mária elmondta, Lukács leírta, az egyházatyák Bibliává szerkesztették. Károli Gáspár magyarrá tette. Itt van a kezünkben, olvashatjuk, táplálkozhatunk belőle. Vidámítson fel, indítson minket is örömteli hálaadásra a négy ének az idei 2010-es karácsonyon is.
Miért születtem úgy, ahogy születtem?
- Részletek
- Írta: Lambert Noben
Ezt mondja Jézus:
Mezítelenül születtem, hogy le tudj mondani önmagadról.
Szegényen születtem, hogy megtalálhasd Bennem a gazdagságot.
Kicsinek születtem, hogy te se akarj uralkodni másokon.
Istállóban születtem, hogy megtanulj tisztelni minden helyet.
Barlangban születtem, hogy minden jóakaratú ember Hozzám közeledhessen.
Ijesztően gyengének születtem, hogy te soha se félj Tőlem.
Fegyver nélkül születtem, hogy bízhass jóságomban.
Szeretetből születtem, hogy soha se kételkedj szeretetemben.
Éjnek idején születtem, hogy elhidd: minden földi valóságot képes vagyok megvilágosítani.
Emberként születtem, hogy sohasem szégyelld magad, azért ami vagy.
Mária fiaként születtem, hogy neked is legyen édesanyád.
József fogadott fiaként születtem, hogy megértsd: az igazi apa az, aki védelmet és szeretetet ad.
Egyszerűségben születtem, hogy te se legyél bonyolult.
Megalázottan születtem, hogy képes légy fölülmúlni magadban a kevélységet.
Elrejtve születtem, hogy képes légy elkerülni minden önmutogatást.
Gyermekként születtem, hogy megtanult te is nyíltnak, bizalommal telinek lenni, mint a gyermek.
Teérted születtem, hogy mindnyájan együtt térhessünk vissza az Atya házába.
Bölcsek
- Részletek
- Írta: Kutasy Zsolt
Akiket ma „háromkirályokként” ismerünk a karácsonyi evangélium lapjairól, azok az eredeti szöveg tanúsága szerint egyáltalán nem tartoztak valamilyen uralkodó rendhez. Magosz, mondja a görög, azaz mágusok, tehát az akkori világ csillagértő tudósai közül látogatott el néhány (nem tudjuk, mennyi) a Megváltó bölcsőjéhez.
Elég messziről jöhettek, ráadásul a csillagászat akkor nem olyan precíziós eszközökkel folyt, mint manapság – ám az az égi tünemény, amelynek megfejtésén azóta is fáradoznak a ma csillagászai, nem hagyta őket nyugodtan. Vajon honnan tudhatták, mit jelenthet a csillag feltűnte? És miért nem figyelt föl erre a király, Heródes, vagy legalább az udvarából valaki? Feltételezem, hogy ezt a csillagot nemcsak a Távol-Keletről avagy Észak-Afrikából lehetett (volna) látni, hanem Heródes palotájának valamelyik erkélyéről is, még csak ki sem kellett volna a lábát tennie az udvarra. Ám a király nem nézelődött, legalábbis nem efféle szemekkel révedt az égbe, hanem éppen üres tekintettel bámult ki az ablakon. A hatalomféltés és a harácsolás elvette még a szeme előtt álló dolgok helyes megítélését is. Heródes ugyanis trónbitorló volt, azért éri többszörösen is kellemetlenül a bölcsek bejelentése, miszerint megszületett a zsidók királya.
Lehet, hogy mi sem látjuk a fától az erdőt, a karácsonyi fényárban a betlehemi csillagot? A bölcsek azért voltak a helyükön, mert megértették egy pillanatban, hogy Isten mit üzen egy apró jel által. A csillag nemcsak számukra volt látható, de üzenetét ők értették meg.
És mi? Nincs ma sem felhő- meg tűzoszlop, égi jelek sokasága. Csak törődött, ideges, unalmas és bosszantó emberek, tárgyak, dolgok vesznek minket körül, amelyek közt annyira nehéz fölfedezni Isten vezető csillagait. Mert azok is megjelennek ám. Egy-egy mosolyban, helyrezökkent kapcsolatban, segítő kézben, elsúgott imában. Kérdés, hogy az élő Isten tud-e önmagához vezetni bennünket ezekkel az apró csillagokkal? A bölcsek hatalmas utat jártak be fáradtan, kilométerek százait megtéve, nyughatatlanul. Nyugtalanítson minket is a Lélek fénylő pontja ott benn, hogy bennünk is megszülethessen a Megváltó, mert csak akkor van értelme karácsonyt ünnepelni, ha találkozunk Vele, aki itt gyújtogatja közöttünk csillagait. És akkor bölcsek leszünk, mágusok, akik a környezetükben is a szeretet és az igazság erejét tudják felmutatni.
Karácsonyi sütemény
- Részletek
- Írta: ismeretlen szerző
Végy egy kiló meleg szeretetet.
Szitáld át a türelem szitáján, nehogy pletyka mag kerüljön bele.
Adj hozzá egy liter bátorságot, három deci szorgalmat és egy deci jóságot.
Gyúrd össze egy tojásnyi kedvességgel, és takard le tiszta jókedvvel.
Ha megkelt, süsd meg a kitartás tüzénél.
Szórd meg vidám mosollyal vagy asszonyi kacagással, végül pedig tegyél rá egy csepp nyugodt megfontolást.
Vágd annyi darabra, hogy eggyel mindig több legyen, mint ahányan az asztalt körül ülik, hiszen mindig akad valaki, aki még rászorul.
Kívánom, hogy ebből a süteményből neked is jusson, hogy boldogabb legyen a karácsonyod!
Karácsony üzenete – napjainkban
- Részletek
- Írta: Lakasz Andrea
December 24-ét a legnagyobb ünnepnek tartják szerte a világon. Intenzív készülődés, sokszor nyakló nélküli bevásárlás, rohanás előzi meg ezt a napot. A legtöbb ember azzal van elfoglalva, kinek milyen ajándékot vegyen, mi kerüljön az ünnepi asztalra. Majd óhatatlanul belefárad az előkészületekbe, s legtöbbször összeroskad a „szeretet” ünnepén, legyen az akár nő, akár férfi. Sokan gondolják úgy, meg kell felelni az ilyenkor szokásos elvárásoknak, legalább ezt az ünnepet családi körben, kellő külsőségek között kell eltölteni.
Akinek van családja, hirtelen rádöbben, hogy nem tud mit kezdeni a szokatlan együttléttel, s összecsapnak az indulatok a csillogóan feldíszített fa körül; aki egyedül maradt valamely szeretett személy elvesztése miatt, az önsajnálatba burkolózva szenvedi át az estét.
Hogy valójában mit jelent Karácsony ünnepe, elvétve tudják csak megválaszolni az emberek. Mai társadalmunkban a fogyasztás került az előtérbe, a kereskedelem egyre több pénzt húz ki zsebünkből a körültekintően kidolgozott marketingnek köszönhetően. Ki áll meg manapság és teszi fel a kérdést: szükségem van nekem erre? Valóban csak erről szól ez az ünnep?
A sokak által katasztrofálisan megélt ünnepről alkotott kép azonban tévedés! Pontosan azok számára jelenti a legtöbbet Karácsony ünnepe, akik összetört életük cserepeit próbálják nagy gonddal összerakosgatni. Jézus Krisztus azokért született e világra, akik „elvesztek”, akik útjukat tévesztették, vagy úgy érzik, értelmetlenné vált számukra az élet. „Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus…” (Lk 2,11). Karácsonykor kezdődik újra Istennek az emberhez fűződő története, amelyben az Úr az elveszetteket keresi, és emeli fel magához, mivel Jézus Krisztus magára vette minden bűnüket.
Krisztus nélkül nincsen Karácsony, az ünnepi étel, a fenyőfa, az ajándékok, a gyertyafény ugyan jelen vannak körítésként, de Jézus Krisztus nélkül üres marad az este. Ő azért jött a Földre, hogy megmentsen bennünket a reménytelenségből. Ez pedig éppen elegendő ok arra, hogy a Karácsony öröme eltöltsön bennünket. Áldott ünnepeket!