2010 karácsony
Karácsony felé
- Részletek
- Írta: Juhász Gyula
Szép Tündérország támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.
…Bizalmas szívvel járom a világot,
S amit az élet vágott,
Beheggesztem a sebet a szívemben,
És hiszek újra égi szeretetben,
Ilyenkor decemberben.
…És valahol csak kétkedő beszédet
Hallok, szomorún nézek,
A kis Jézuska itt van a közelben,
Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen,
S ne csak így decemberben.
1902
Karácsonyi diakóniai beszámoló
- Részletek
- Írta: Mátyás Imre
Mondják, egy társadalom nagysága abban mutatkozik meg, ahogyan az időseivel bánik. Érdekes, hogy mégis gyakran csak ilyenkor, karácsonykor gondolunk rá... Pedig az idősekkel, betegekkel való foglalkozás gyülekezetünkben is egész éves tevékenység. Bálintné Dr. Matyó Csilla diakóniai gondnokkal épp a karácsonyi készülődés közben beszélgettünk.
Hálaadás: Csilla néni, hogyan zajlik a karácsonyi csomagok elkészítése?
December közepén a szerda délelőtti asszonykörre járó testvérekkel közösen állítottuk össze csomagjainkat, szám szerint negyvenet. Elkészítésüket igyekeztük előbbre hozni, hogy minden rászoruló időben kapja meg. Az elmúlt évekhez hasonlóan a fiatalok idén is részt vesznek a kézbesítésben Boza Kristóf segédlelkész vezetésével.
Hálaadás: Milyen volt az idei év a diakóniai szolgálatok szempontjából?
Idén a beteglátogatás sajnos kicsit nehézkesebben zajlott, mint régebben. Míg azelőtt hetente 6-8 helyre tudtam elmenni, mostanában ez egyre kevesebb. Régebben a Szövetség utcai elfekvőbe is többször jutottam el. Ugyanakkor nemrég egy kedves nőtestvérünknél jártam, éppen akkor, amikor nagyon rosszul volt. Annyira megható látogatás volt! Az ember néha nem is tudja, miért kell elindulnia, mégis elmegy, ott van a betegnél. A beteglátogatás nem is „egyirányú” dolog, hiszen gyakran egymáshoz megyünk.
Hálaadás: A szerdai asszonykör is jó alkalom a találkozásra.
Így van, jó kis csapat van itt. Előfordul, hogy ilyenkor közösen felhívjuk azt, aki nem tud jönni, így legalább mindenkivel tud beszélni kicsit. A személyes találkozások mellett mostanában egyre többször használjuk a telefont, ez is fontos része lett szolgálatunknak.
Hálaadás: Milyen egyéb tevékenység zajlik még a gyülekezeti diakónia keretei között?
Amit fontos kiemelni, az a vasárnapi istentiszteleteknél az autós szállítás. Barátossy Jenő főgondnok úr például mindig hoz magával olyanokat, akik egyedül már nem tudnának eljönni.
Hálaadás: Köszönjük a beszélgetést!
„Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket...” (Márk 10,14)
- Részletek
- Írta: Horváth Éva
Idei hittanos évünk egy nyári tábori utótalálkozóval vette kezdetét. Évnyitó alkalmunkon jó volt felidézni e hét sok örömét. A vasárnapi iskolában, s hétközben az önkormányzati iskolákban újra beindult szeptembertől – több csoportban – a gyermekekkel való foglalkozás.
Október 23-án egy közös kirándulásra, Szarvas városába látogattunk el egy autóbusznyi gyermekkel, szülővel. Séta és játék az arborétumban, hajókázás a Holt-Körösön, valamint az 1200 m hosszú Történelmi Emlékút bejárása szerepelt a programunkban. Nemzeti ünnepünkön az ’56-os forradalomra emlékeztünk a történelmünk jelentős eseményeit megörökítő szobroknál. Sétánk végén megérkeztünk a Trianon előtti Magyarország földrajzi közepéhez, ahol együtt imádkoztunk az Úr Jézustól tanult imával.
Egyházi évünk kezdetén – advent első vasárnapja előestéjén – tartottuk a következő közös programot, „telt házzal”. A kézműves délutánunkon ezúttal is sok gyermek, szülő, nagyszülő részvételével készültek adventi koszorúk, karácsonyi gyertyás asztaldíszek, termésekkel, hajtogatással díszített igés lapok, s kedves karácsonyfadíszként filcből készült angyalkák. Meghitt légkörben énekeltük együtt adventi énekeinket ezen a délutánon.
Advent negyedik vasárnapján a templomban felállított karácsonyfa körül már a Megváltó születését ünnepeltük óvodás és iskolás gyermekeinkkel, kisifiseinkkel. Sok izguló avagy éppen bátor kiállású résztvevő, és sok várakozó (izguló?) szülő, gyülekezeti tagok;énekek-imádságok, szavalat, jelenetek, hangicsálás, muzsikaszó. Bravúros játék, gyermekek s felnőttek őszinte igyekezete, szíve, mondhatni: „eljöttem, elhoztam Neked, amit kezedből nyertem…”. Így köszöntöttük az Úr Jézust születésnapja alkalmából.
Áldott ünnepet kívánok mindenkinek az alábbi gondolatokkal!
„A pásztoroknak lábát add nekem, hogy hozzád siethessek sebesen!
És a napkeleti bölcsek kezét, hogy szívem, kincsem letegyem eléd!
Angyalok hangját, hogy mindenkinek örömhírt és békességet vigyek!
S Mária igét-megőrző szívét: hadd legyek, Jézus, örökre tiéd!”
Imádság templomunk alapkőletételénél
- Részletek
- Írta: Ravasz László
Örökkévaló Istenünk, Mennyei Édesatyánk a Jézus Krisztus által! Áldunk Téged, hogy ezen a helyen a Te Gyülekezetedet letelepítetted, áldunk Téged, hogy itt a Te Igédet hirdettetted és a Te Lelked által egybegyűjtötted a Te kiválasztottaidat.
Köszönjük neked mindazt a kegyelmet, amit eddig megmutattál nekünk. Láttuk a Te kezed erejét, örök szerelmed mélységeit és kegyelmednek el nem apadó forrásait.
Áldunk Téged, hogy megengedted, hogy itt a Te neved dicsőítésére hajlékot építhessünk. Legyen áldott minden szolgálat és minden fáradság, amely felajánltatott a Te dicsőségedre. Légy áldott örökkévaló Istenünk, hogy itt felgyújtottad a Te világosságodat, annak felette magas gyertyatartóba tetted. Hajlékot építeni engedsz a Te híveidnek seregében és betöltöd azt a Te világosságoddal és igazságoddal. Könyörgünk Hozzád, segítsd meg az építők fáradozásait! Ha Te nem építed a házat, hiába építik azt az építők. Ha Te nem őrzöd a várost, hiába őrzik azt az őrizők.
Óh, légy velünk és mutasd meg a Te csodáidat, a marék liszt és az el nem fogyható olaj csodáját, mely megújul, míg nem áll itt a templom a Te nagy neved dicsőítésére, dicsőségére, földi másául és zálogául annak a templomnak, amely örökkévaló dicsőségedben a mennyei Jeruzsálem közepén áll, vár mindnyájunkat, mint földi vándorokat, s egykor befogad az Ő dicsőségébe.
A mi Urunk, a Jézus Krisztus nevében kérünk, hallgasd meg a mi imádságunkat!
Ámen
Tildy Zoltán
- Részletek
- Írta: Lambert Győzőné
A felvidéki Losoncon született 1889. november 18-án. Értelmiségi kisnemesi eredetű családból származott, édesapja Tildy László Balassagyarmaton volt vármegyei tisztviselő. Elemi és középiskoláit Balassagyarmaton, Léván és Selmecbányán végezte. Itt érettségizett. 1910-ben beiratkozott a Pápai Református Főiskola Teológiai Akadémiájára, ahol 1913-ban szerzett diplomát. Az akadémia elvégzése után egy évig ösztöndíjasként Írországban, a belfasti Assembly College-ban tanult, ahol évfolyamán az első három között végzett. A világháború kirobbanása miatt 1914-ben hazajött. Lelkészi pályáját 1916-ban kezdte a Somogy megyei Szennán, segédlelkészként. Ebben az évben vette feleségül Gyenis Erzsébet tanítónőt, akitől három gyermeke született.
1921 és 1929 között a Pest megyei Tahitótfalun lelkipásztor. 1924-ben pápai diáktársával, Bereczky Alberttel itt alapították meg a Sylvester Irodalmi és Nyomdai Intézetet. Az Intézet, a vallásos tárgyú kiadványok mellett a parasztság műveltségének, gazdasági szakismereteinek gyarapítását elősegítő műveket is megjelentetett. Szerkesztette és kiadta a Keresztény Család, a Téli Újság, a Református Lelkipásztor című egyházi lapokat, valamint a Mezőföld című politikai hetilapot. Az egyházi lapok szerkesztésében közreműködött barátja és egyben párttársa Bereczky Albert, aki hosszabb-rövidebb időszakokban önállóan is szerkesztette a lapokat.
1928-ban Budapesten felépítették az új Sylvester Nyomdát, és családjával átköltözött a fővárosba. 1929-től a Magyar Traktátus Társaság igazgató lelkésze. Tildyékkel együtt Bereczky Albert is Budapestre költözött, és 1929-től a külső-lipót és külső-terézvárosi gyülekezetek lelkésze. Az általa szervezett gyűjtésből épült fel 1940-ben a Pozsonyi úton a Hálaadás templom, amelynek 70 éves évfordulója 2010. évben van.
1932-től 1946-ig a Békés megyei Szeghalom református gyülekezetének lelkipásztora volt.
Tildy a vidéki gyülekezetekben végzett lelkészi szolgálataiban közelről figyelhette a nagybirtokok árnyékában tengődő falusiak életét; emberi és politikai kiszolgáltatottságukat az állami és a földesúri hatalommal szemben. Egy életre szóló program fogalmazódott meg benne: segítenie kell abban, hogy a magyar parasztság, elsősorban annak szegényebb rétegei elindulhassanak a társadalmi, gazdasági, kulturális felemelkedés útján.
Politikai nézetei megegyeztek Nagyatádi Szabó Istvánéval, azzal azonosulva, segédlelkészi szolgálatának második évében, 1917-ben belépett az Országos Függetlenségi és 48-as Gazdapártba, és annak megyei szervezője lett. Követte Nagyatádit az Egységes Pártba, amelynek formálisan 1929-ig tagja maradt. 1929-ben Nagy Ferenccel együtt szervezte meg a Független Kisgazdapártot, amelyben ügyvezető alelnöki tisztséget töltött be, majd 1945-től országos pártelnök lett, 1936-44-ig országgyűlési képviselő.
1943 tavaszán-nyarán kezdte meg pártjának újjászervezését. Tildy, aki soha nem hitt Hitler végső győzelmében, s ellenezte a háborúba lépést és a Szovjetunió megtámadását, új politikai programot dolgozott ki, amelynek középpontjában a Horthy-rendszer demokratizálása, az alkotmányosság és a parlamentarizmus megerősítése, az alapvető emberi szabadságjogok biztosítása és a földreform sürgős végrehajtása állt. Szakítva a korábbi „kétfrontos” harccal – amely egyfelől a totális fasizmus bevezetésére törekvő erők, másfelől a munkásmozgalom ellen irányult –, valamennyi Hitler-ellenes társadalmi és politikai erő összefogására törekedett, s a hangsúlyt a munkásság, a parasztság és a demokratikus értelmiség tömörítésére helyezte. Támogatta és aláírta azt a Bajcsy-Zsilinszky Endre által 1943 júliusában készített és Kállay Miklós miniszterelnöknek személyesen átadott, híres kisgazdapárti memorandumot, amelynek középpontjában Magyarország háborúból való kilépésének követelése állt. 1943. szeptember 11-én – alaposan tompítva a memorandum élét – nyilvánosságra hozta az abban szereplő legfontosabb követeléseket. A Tildy vezette kisgazdapárt 1944 márciusában már élesen szembefordult a Kállay-kormány kül- és belpolitikájával, hitet tett a demokrácia, a polgári szabadságjogok és – a zsidóság helyzetére való tekintettel – a törvény előtti egyenlőség mellett, újra követelte a földreform végrehajtását, s megerősítette az SZDP-vel kötött politikai szövetséget. Március 17-én Tildy és Bajcsy-Zsilinszky Kállay Miklós miniszterelnököt is felkeresték, hogy figyelmeztessék a német megszállás veszélyére.
1944-ben csatlakozott az antifasiszta Magyar Fronthoz. A német megszállás idején Tildy bujdosásra kényszerült, ám eközben is kapcsolatot talált a polgári ellenállási mozgalom különböző csoportjaival, és továbbra is a demokratikus erők szétzilált szövetségének helyreállítását tartotta a legfontosabbnak.
Bereczky Albert, a német megszállást követően Tildy oldalán aktívan bekapcsolódott az ellenállási mozgalomba, így a nyilas uralom idején bujdosni kényszerült, és politikai tevékenységét illegalitásban kénytelen végezni.
Tildy aláírta a Magyar Front kommunisták által fogalmazott programadó kiáltványát, és 1944 szeptemberében támogatta a Nemzeti Parasztpárt képviselőjének bevonását a Magyar Front intézőbizottságába. Tildy Zoltán 1945. január 16-án Pesten érte meg a felszabadulást. Tagja lett a Budapesti Nemzeti Bizottságnak, majd április 2-án Budapest egyik képviselőjeként bekerült az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. 1945. augusztus 20-án a kisgazdapárt nagyválasztmánya a párt vezérévé választotta. Az akkor 56 éves Tildy tapasztalt, képzett politikus, kitűnő szónok volt. Irtózott az erőszaktól, és tartózkodott a kockázatvállalástól. 1945. november 15. és 1946. február 1. között miniszterelnök volt. Kormányának tagja volt többek közt Nagy Imre is mint belügyminiszter. Miniszterelnökként a Szovjetunió bizalmának megnyerésére törekedett, de szerette volna elérni a szovjet csapatok kivonását Magyarországról, ugyanakkor biztosítani kívánta Moszkvát arról, hogy Magyarország a Vörös Hadsereg kivonulása után sem fog szovjetellenes külpolitikát folytatni, bár látta a szovjet befolyás növekedését.
1946. február 1-én a királyság mint államforma megszűnt, mivel az Országgyűlés kikiáltotta a II. köztársaságot, amelynek az első államfője Tildy Zoltán lett, és Nagy Ferenc a miniszterelnöke. A brit és amerikai politikusok azt tanácsolták Tildynek, hogy igyekezzen szívélyes viszonyt kialakítani a Szovjetunióval. Tildy elnöksége alatt folytak a háború utáni népbírósági perek a Bethlen- és Szálasi-kormányok egykori tagjai, többek közt Bárdossy László ellen. A halálos ítéleteket államelnökként Tildy írta alá.
A politikusok ellen egyre több koholt vád született, melynek hatására már Nagy Imre nem jött haza Svájcból. Tildyvel a kommunisták 1947-ben feloszlattatták a parlamentet, és augusztus 31-re új választásokat írattak ki, amelyet az ún. kék cédulákkal elcsaltak. Tildyt 1948. június 31-én mondatták le veje, Csornoky Viktor hazaárulás vádjával való letartóztatása miatt, de a köztársasági elnöki tisztsége formálisan csak augusztus 4-én szűnt meg. Ezután a volt köztársasági elnököt egészen 1956. májusig – közel nyolc évig – házi őrizetben tartották.
1956. október 26. és november 4. között a Nagy Imre-kormányban miniszterelnök-helyettes. A forradalom bukása után, 1958-ban hat év börtönre ítélték. 1959 áprilisában betegségére való tekintettel kiengedték, ettől kezdve teljes visszavonultságban élt 1961. augusztus 4-én bekövetkezett haláláig. 1989. június 6-án – az 1956-os forradalom mártírjaival együtt – a Fővárosi Bíróság kimondta a korábbi vádpontok és az ítélet törvénysértő voltát, és hatályon kívül helyezte őket. Halála után 28 évvel rehabilitálták.
A nagyműveltségű és sokoldalú református lelkész, továbbá a nagyszerű politikus, miniszterelnök, köztársasági elnök munkássága méltatlanul feledésbe merült. Bár születése 120. évfordulójának megemlékezése 2009-ben elmaradt, halálának 50. évfordulójáról megemlékezhetünk 2011-ben.