Ember tervez, Isten végez – hangzik el szinte közhelyként mindennap. E nyelvi fordulat szerint mi, emberek elismerjük, hogy elképzeléseink és terveink gyakran Isten tanácsaiba, akaratába ütköznek.
A bibliai időkben úgy vélte az emberiség, hogy Jézus megfeszítésével lezárta ezt a problémát, és senki nem akadályozza többé az emberi akarat beteljesülését. Kereszthalálát követően Jézus sírja elé hatalmas követ gördítettek, elzárva az utat, nehogy valaki bemehessen oda. Mindezzel véget akartak vetni annak a vélekedésnek és reménynek, amelyet Jézus tanítványai - akik három évig követték Mesterüket – is osztottak, hogy Izraelt Jézus fogja megmenteni a nyomorúságból.
A számításba azonban hiba csúszott, mivel Isten „ellent mondott”. Szava Húsvét hétfőjének hajnalán vált bizonyossággá, amikor Jézus Krisztus halállal végződő veresége óriási győzelemmé alakult át, mivel Isten új életet teremtett Jézus feltámadásával. Fiának, Jézusnak kereszthalálát és az Ő megfeszíttetését áldozatként ismerte el. Jézus győzedelmeskedett.
Jézus feltámadása jelenti a reményt minden olyan ember számára, aki hisz Őbenne. A legkeményebb időszakokban és a legsötétebb félelmek idején is mondhatják mindazok, akik hisznek: „Az egyedül bölcs Istené a dicsőség, a Jézus Krisztus által örökkön-örökké.” (Pál 16,27)
Ennek értelmében nem kell saját tapasztalatainkra és érzéseinkre hagyatkoznunk, mivel Isten új tényeket teremtett. Akik benne bíznak, azok a mindennapok problémáit Jézus Krisztus győzelme felől közelítik meg, mivel tudják: Isten számára semmi sem lehetetlen.