Emlékezzünk! Halálának 160 éves évfordulója alkalmával tisztelegjünk a 168 éve először bemutatott nemzeti imádságunk, a Szózat megzenésítőjéről, Bánk bán opera szövegkönyvének írójára, Egressy Béni zeneszerzőre, íróra, színészre.
Édesapja református lelkipásztor volt. 1814. április 14-én született a Borsod megyei Sajókazincon. A szerzőt eredetileg egresi Galambos Benjámin néven jegyezték az anyakönyvbe.
A Miskolcon és Sárospatakon végzett tanulmányok után tanító lett. Tanulmányai során tanult zeneelméletet és nyelveket is.
Testvére, Egressy Gábor példája nyomán Kolozsváron, a magyar opera első fellegvárában 1834. évben vándorszínésznek állt. Színészi pályája során ismerkedett meg Petőfi Sándorral, akivel szoros baráti kapcsolatot ápoltak testvérével együtt.
Hasonlóan színész testvéréhez, édesapja javaslatára felvette az Egressy Béni nevet. Operaénekes szeretett volna lenni. 1838-ban Olaszországba, Milánóba ment – más eszköz híján gyalogszerrel –, hogy énekelni tanuljon, és hangját képeztesse. Énekesi pályáját karénekesként 1843-ban kezdte a pesti Nemzeti Színházban. Nem lett operaénekes, de a színpadhoz élete végéig hű maradt.
1840-től foglalkozott zeneszerzéssel, ő volt Petőfi Sándor verseinek első megzenésítője és számos népies műdal szerzője. Dalaival korszakalkotónak bizonyult, hiszen előtte alig volt hagyománya a magyar műdalnak. Legnagyobb sikerét a Nemzeti Színházban 1843. május 10-én bemutatott Vörösmarty Mihály Szózat című versének megzenésítésével aratta. A Szózat, a nemzeti imádsággá vált mű egy huszonkilenc esztendős fiatalember alkotása.
A Szózat keletkezéstörténete különösen egyszerű. A ma embere aligha képzeli ilyennek egy nemzeti imádság születését. Bartay András zeneszerző, a Nemzeti Színház igazgatója 1843-ban pályázatot hirdetett a Vörösmarty-versre komponálandó legszebb népmelódia írására. A bírálóbizottságban helyet foglalt maga Vörösmarty is, mellette az akkori Pest-Buda legkiválóbb két muzsikusa: Erkel Ferenc és Mosonyi Mihály. Egybehangzó ítéletük szerint a pályadíjat, 20 aranyat, Egressy Béni műve nyerte el.
Foglalkozott színművek, operaszövegek írásával és fordításával is. Mintegy 60 színművet és operaszöveget fordított németből, franciából és olaszból.
Erkel Ferenchez, a magyar nemzeti opera megteremtőjéhez a művészi barátság szoros szálai fűzték. Erkel három nagy színpadi műve Egressy szövegére íródott. A legjelentősebb, legsikeresebb három Erkel opera: a Báthori Mária, az 1844-ben bemutatott Hunyadi László, valamint a Bánk bán.
Részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, Kápolnán meg is sebesült. 1849 szeptemberében honvéd főhadnagyként ott volt a komáromi vár védői között. Itt írta a Klapka-indulót.
A szabadságharc leverése után Klapka György menlevelével szabadult, és Ónodon talált menedéket. Valószínűen itt fejezte be Katona József Bánk bánjának átdolgozását is, és az opera szövegkönyvét nem sokkal halála előtt adta át Erkelnek. Az opera bemutatását nem érhette meg, mivel arra 1851. június 17-i halála után mintegy tíz évvel, 1861. március 9-én került sor.
A fiatalon, mintegy harminchét évesen meghalt Egressy Béni aligha sejthette, hogy legszebb dallamaira igazi maradandóság vár.