2006 pünkösd
Súlyos bezárkózásból az önfeledt istendicséretig (Lukács 24,50-53; Apcsel 1,10-11)
- Részletek
- Írta: Berkesi Gábor
A filozófiai és teológiai gondolkodás alapjai: valahonnan valami biztos ponttól valami még stabilabbig eljutni. Igénk erről üzen: a klausztrofóbiás bezártságból eljutni (a bizonytalan léptű, maga előtt nem mindig egyértelmű utat látó tanítványokról – maiakról is – van szó) az önfeledt magasztalásig. Hogyan tehető meg ez a Himalája megmászásánál is nehezebb út? Sehogy. Kérdezzük inkább úgy: ki által? A válasz kézenfekvő, de nem közhely: a feltámadt és élő Jézus Krisztus teljes támogatásával. Üzenjen most nekünk négy igekötő: ki, meg, fel, vissza.
1. „Kivitte pedig Jézus az övéit Betániáig…” (50. vers). Emlékezzünk az első húsvét estére: ajtó, ablak zárva, a tanítványok reszkető félelemmel tekintenek a semmi jót nem kínáló jelenbe, a képtelen jövőbe. Együtt voltak Jézussal, valaki fölismerheti őket, mint Pétert nagycsütörtök késő éjjel, politikai cinkossággal vádolva felakasztják őket is, mint Mesterünket. Nyolc nap elteltével – a Tamás-történet kapcsán – még mindig valóság a súlyos bezárkózás, az életösztön legnagyobb paradoxonja: a halálfélelem. No, ebből az állapotukból vezette ki őket Jézus. Mennyire mai, mindenkori ez a történet, súlyos bezártságaimból kivezet Jézus, mert bezár a külvilág, redukálja életlehetőségeinket, büntet kemény betegségekkel, táptalajt ad a legnyomasztóbb tehetetlenségi érzéseknek. De sokszor mi is bezárkózunk – talán önvédelemből –, és jön a fájó felismerés: semmiképpen sem jó ez így! Ekkor érkezik Jézus. Gyakran hívatlanul – és igazzá lesz Ady Endre húsvéti poémája: „Odúkat, kriptákat pattant…”. Jön, és életet kínál, tágas térre vezet. Kérem a kedves olvasó testvéreket, szerkesszük tovább együtt ezt az áhítatot! Hagyunk egy kis helyet, s kérem, ki-ki írja, gondolja ide mindazokat az átélt élményeket, amikor súlyos bezártságokat, bajokat Jézus ingyen való kegyelméből megoldott, kivezetett, megoldozást adott.
_____________________________
_____________________________
_____________________________
_____________________________
Ugye, kevés ez a kis hely? Dicsőség Istennek!
2. Jézus Betániánál megáldja övéit. Ez az utolsó élményük Urukkal kapcsolatban. Az áldó Jézus örök, feledhetetlen látványa, drága valósága. Nem oktat, nincs könnyű búcsú, életre nevelő nagy tanácsok, hanem ennyi: Jézus megáldja övéit. Engem is, minket is, az utókor jószándékú, de gyakran tétova, útkereső tanítványait. És ahogy elment, úgy is jön vissza, áldó mozdulattal, szinte ölelő karokkal (Apcsel 1,11). Kriminalizált világunk nehezen érti ezt, szinte elvárja, hogy Jézus eljövetelét, a világvégét iszonyú katasztrófákhoz (tűzvész, atomtámadás, járványok, cunami, globális felmelegedés stb.) köthesse. De az Ige mást mond: az övéit megáldó Jézus, áldó Úrként jön vissza.
3. „És lőn, hogy míg áldá őket, tőlük elszakadván, felviteték a mennybe.” (Lukács 24,51) Felviteték, más szóval felmagasztaltatik. Mit jelent ez? Nem mást, mint azt, hogy Jézus nem lebegett az űrben, nem szálldogált a magasban, hanem megdicsőült. Magyarán, tanítványai ekkor ismerték fel végérvényesen, visszavonhatatlanul, hogy a Krisztus az élő Istennek Fia. Tamás apostol confessiója, hitvallása itt konfirmálódik, megerősíttetik most már többes számban: mi Urunk és mi Istenünk.
4. „Visszatértek Jeruzsálembe és mindenkor a templomban dícsérték és áldották az Istent” (52, 53. versek) Visszatértek Jézus szavára Jeruzsálembe, abba a városba, ahonnan legszívesebben elmenekültek volna, hiszen ez a hely számukra álmaik, vágyaik temetője. Menekülhettek volna – emberileg érthetően –, mégis visszamentek, mert Jézus küldte őket: Maradjatok Jeruzsálemben (Apcsel 1,4). Jó hallgatni az Úrra! Maradj helyeden, légy hű elhívásodhoz, a Szentlélek nem fog késni!
Mindenkor a Templomban voltak. Nem lettek büszke, önhitt, az igazságot egyedül önmagának vindikáló szektává, hanem megmaradtak atyáik hiténél, hagyományainál és – bár biztosan nem minden fenntartás és kritika nélkül – de mentek templomba. Nem vitatkozni, érvelgetni, „zavarosban halászni”, hanem Istent dicsérni és áldani. Ez a dolguk, ez nekünk is a ránk bízott missziói lehetőség: áldatlan, fáradt korunkban áldani, a bezártságainkból, korlátainkból kivezető áldó és megdicsőült, élő, feltámadt Jézus Krisztust. Ámen.
Imádkozzunk!
- Részletek
- Írta: Administrator
Jöjj Szentlélek Isten, bölcsességnek lelke, akitől száll alá minden áldás és minden jó adomány: jöjj és áraszd ki ránk szent erődet és világosságodat! Hogy e mai napot és ennek óráit szívünk-lelkünk nemesítésére, ismereteink gyarapítására s a Te dicsőségedre szentelhessük. Ámen.
Pünkösd
- Részletek
- Írta: Dsida Jenő
Ujjong a lelkem s tele van örömmel:
Ma érkezik a régvárt vendég!
Bár liliom-palástot
Vehetnék vállaimra
S elébe úgy mehetnék
Hogy szűzfehéren üdvözöljem Őt! –
Bár tűzrózsákat, égő szíveket
Szórhatnék szét a nagy világon,
Hogy illatot és színeket
És imákat találjon,
Amerre jár! –
Bár lenne szívem ünnepi
Zsolozsmát zengő, nagy harang,
Melyik szétkiáltja örömét,
Hogy csengjen-bongjon tőle a határ!
Pedig, kit várok, csak egy kis madár,
Remegő szárnyú hófehér galamb! –
– De benne ég az örök Láng,
A szent tevésre ihlető nagy Isten!
Szemén pünkösdi tüzek nyelve csap ki
S így tekint le ránk!
Csak egy pihegő, hófehér galamb!
De őt imádom, amíg élek,
S előtte hullok térdre egyedül
Parányi semmiségem
Alázatos, mély érzetében
Mikor felettem átrepül:
Mert Ő az Úr és Ő a Lélek!
S tőle várjuk fényes újulását
A föld színének,
Ő hozzá csap fel ezer ének
Ostromlón zúgva pünkösd hajnalán:
Oh jöjj el! Jöjj el! Szentlélek Úristen!
Halld meg világ a titkot:
Ma eljön hozzánk! Szentlélek Úristen!
Ujjong a lelkem s tele van örömmel!
Szenci Molnár Albertre emlékezve
- Részletek
- Írta: Administrator
A nagy zsoltárfordító emléke előtt tisztelegve, 2007 tavaszáig minden számunkban idézetet fogunk közölni Szenci Molnár Alberttől.
„Könyörgök, Uram, minden emberekért,
De főképpen az hív keresztyénekért,
Minden rokonimért, kik Téged félnek,
Azkik vagy itt, vagy messze földön élnek,
Minden gonosztól őket is őrizd meg!Az szegény rabokat és betegeket,
Kik énségekben óhajtnak Tégedet,
Uram, vigasztald meg őket szívekben,
Ő kínjokból végre mentsd ki kegyessen,
És térítsd meg az szegény bűnösöket!Adjad, hogy jó véghez vigyük éltünket!”
Reggeli és estvéli ének után mondandó szakasz
Szép számmal töltötték ki a Szenci-kiállítás rejtvényét. Gyülekezetünk vezetősége úgy döntött, hogy a szép és nehéz feladatmegoldásokért mindenki kap egy kis ajándékot: a megnyitón elhangzott zsoltárgyűjteményt CD-n. Emellett könyvjutalmakat is osztunk ki. Kérjük, hogy akik kitöltötték a totót, feltétlenül keressék meg Berkesi Annát, hogy átvegyék a jutalmat!
„Mindeddig megsegített az Úr!” (1. Sám. 7,12)
- Részletek
- Írta: Barátossy Jenő
Húsvét után, pünkösd előtt a lelki ajándékok idején, a presbitérium feladata volt a Budapest- Északi Egyházmegye számára beszámolni az előző év gyülekezeti életéről és gazdasági helyzetéről.
Elsősorban azért adtunk hálát, mert gyülekezetünk lelki vezetői, az elmúlt év során is, hűségesen betöltötték a Pozsonyi-úti Egyházban, iskolákban, és a médiában is az Úr Jézus felszólítását: „...Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket”. Hirdették az Isten szeretetét, amely elfogadása, Jézus Krisztus által minden ember számára nyitva áll. Ezt bizonyítja az elmúlt év alatt az istentiszteleteink látogatottsága, megerősíti szolgálatuk eredményét, hogy az elmúlt évben több testvérünk hazatérése után, ugyanannyi új látogatója van a bibliaóráknak. Jelentős a gyülekezetben konfirmált gyermekek, és felnőttek száma is.
Az elmúlt évben nőtt a gyülekezetünkben megkeresztelt felnőttek, és gyermekek száma. Sok év után a tavalyi volt az első, amikor több volt a keresztelés, mint a temetés. Gyülekezeti tagjaink átlag életkora is az országos átlagnál lényegesen alacsonyabb. Köszönet mindezért a missziói szolgálattevőknek, dicsőség Urunknak!
A szolgálatokhoz szükséges háttér-imádság, és az infrastruktúra biztosítása a gyülekezet és a presbitérium tagjainak kiemelt feladata.
Az előbbiek ismeretében az úgynevezett Zárszámadást presbitériumunk az elmúlt hónapban fogadta el, hagyta jóvá.
Gyülekezeti életünk egyik feltétele, hogy biztosítsuk az igehirdetéseken túl, a szerteágazó feladatok: lelki szolgálatok, hitoktatási, diakóniai, ifjúsági, gyermek csoportok vezetési, a gazdasági, és a pénzügyi feladatok ellátására a megfelelő munkatársakat, és az anyagi feltételeket. Köszönet azoknak, akik ezeket a feladatokat hűségesen látták el!
Hála elődeink áldozatkészségének, szép templomot és gyülekezeti házat örököltünk. A Gyülekezet feladata, a Presbitérium útján a javak megőrzésén túl, az infrastruktúra működtetéséhez a tárgyi, és anyagi feltételek biztosítása. Ezért minden évben költségvetést kell készíteni, és az év vége után elszámolni a Zárszámadásban.
A 2005-évi költségvetésünk összege több mint 20 millió Forint volt. Ennek forrása, bevételünk:
Az egyháztagok adakozása, (egyházfenntartói járulék, adományok és perselypénz), amely a kiadások több, mint felét, 53 %-át fedezte.
Az ingatlan hasznosításából bevételünk a kiadások harmadrésze: 33,3%-a.
Az Egyházkerülettől megkaptuk 2004-ben, ugyancsak az Egyházkerület kívánságára régebben átalakított lelkészi lakás és volt püspöki lakás eredeti állapotának megfelelő visszaállításának, és felújításának költségfedezetét, amely 2004-ből áthozat volt, és költségvetésünk 12 %-a.
A templom előtti, az Önkormányzat tulajdonában lévő terület kertészeti munkájához, az Angyalföldért Alapítványtól, a táborokra a Fővárosi, és a Kerületi Önkormányzattól kapott céltámogatás összesen a költségvetésünk majdnem kettő százaléka volt.
Nem kevesen úgy gondolják, hogy a mindenkori magyar kormányzat rendszeresen támogat bennünket. Ez nem igaz, állami részről anyagi támogatást semmikor sem kaptunk, sem mi, sem más gyülekezet (kivétel a 2001-ben a templomunk külső felújítására kapott jelentős céltámogatás).
Kiadásaink: Személyi kiadások fedezete a gyülekezeti tagok adakozásából költségeink több mint egy harmada (34%).
Gyülekezetünk működési költsége, (templom, és gyülekezeti ház rezsije, fűtés, világítás, telefon stb. a lelkészi hivatal működtetése) az összes kiadás kevesebb, mint harmad része.
Az épület felújítására fordított összeg, és a felújításokra felvett kölcsön törlesztése az előbbihez hasonlóan kevesebb, mint egyharmada a költségeknek
Egyéb kiadás, pl. az erdélyi árvízkárosult farcádi gyülekezetnek, valamint a Magyarországi Református Egyház javára közalapi, valamint az egyházi intézmények fenntartási költségéhez hozzájárulás, diakóniai segélyek, a kiadások tíz százaléka.
Hálát adunk Istennek, hogy a templom, és a gyülekezeti ház felújítása, két lakás felújításának kivételével megtörtént, és már csak ez évben esedékes kifizetésű 1 millió Forint adósságunk van. Ezen a helyen jegyzem meg, hogy a jövő évben szeretnénk a két felújításra szoruló, jelenleg üres lakást rendbe hozatni, mert ez évben nincs rá fedezetünk.
Gyülekezeti életünk működésének feltételeit a 2005. évben is biztosítani tudtuk az Egyházközségünk tagjainak adományaiból, és az altemplom és a gyülekezeti házban lévő helyiségek hasznosításából. 2005. évi Zárszámadásunkat a fentiek alapján nulla forint egyenleggel zártuk le.
Elődeink által a templomunk falán elhelyezett márványtábla felirata szerint, együtt mondhatjuk a prófétával: Ében–Háézer: Mindeddig megsegített az Úr. (1Sámuel 7,12).
Köszönetet mond a presbitérium gyülekezetünk tagjainak, és az istentiszteleteinket látogatóknak hűséges adakozásukért, tudván, hogy „.a jókedvű adakozót szereti az Isten”.
Soli Deo Gloria!