2006 karácsony
Jegyezvén szalmaszállal
- Részletek
- Írta: Nagy Gáspár
– … mindig és mindig:
bűnökben édesült, iramult napok
habjaiban fuldokló emberek,
egy szalmaszállal, tudjátok-e?
talán a menthetetlent mentitek.
– … kívül és belül:
poklosan örvényült, háborult világ,
de a remény sohasem meghaló,
ha minden utolsó szalmaszál
ABBÓL A JÁSZOLBÓL VALÓ!
Milyennek látjuk Kálvin Jánost?
- Részletek
- Írta: Administrator
Németh Pál teológussal, a Kálvin Társaság elnökével Fekete Ágnes szerkesztő a Református félóra című rádióműsorban több alkalmon keresztül beszélgetett Kálvinról. Ebből válogattunk részleteket, hogy jobban megismerjük reformátor egyházatyánkat.
Kálvinról inkább csak jelszavakat ismételgetünk, anélkül, hogy komoly ismereteink lennének az ő életéről, történelmi jelentőségéről. Amikor meghalt, Theodor Béza, az egyik legjobb barátja a fölötte mondott gyászbeszéd befejeztével ilyen kijelentésre fakadt: „Soha a gonoszok nem hallhatták őt úgy, hogy ne rettegjenek tőle, sem a jók úgy, hogy meg ne szeressék”. A kortárs így látta ezt akkor. Később is megmaradt ez a kettős viszonyulás. A Kálvin-ellenes gyűlölet borzasztó erős volt mindig a történelem folyamán. Ilyen kijelentések hangzottak el például, hogy a Szervét-ügy miatt az egész kálvinizmus szalonképtelenné vált. A legdurvább megítélője Kálvinnak Voltaire volt. Ő mindennel megvádolja, jellemtelenséggel, kegyetlenséggel, beteglelkűséggel. Viszont Rousseau, aki maga is genfi polgár volt, és nagyon büszke volt erre, a Társadalmi szerződésben, ami az egyik leghíresebb műve, azt mondja: „Akik csak teológust látnak Kálvinban, azok nem ismerik fel lángelméjének teljes nagyságát. Bölcs törvényeink megalkotása, amiben neki nagy része volt, éppúgy dicsőségére válnak, mint maga az Institúció. Bármekkora változást hozzon is az idő, amíg él bennünk a haza és a szabadság szeretete, nem szűnünk meg áldani e nagy férfiú emlékezetét.” Egy szigorú Kálvin és a szabadság szeretete, hogy fér össze a kettő? Vannak, akik azt mondják, hogy Kálvinnal a korlátlan szabadelvűség robbant be a világtörténelembe. Ő volt az individualizmus és a szabadelvűség előharcosa. Sokan emiatt rágalmazzák Kálvint. Mások azt mondják, hogy Kálvin gátja volt mindennek, ami szabadság, és a társadalmat durva, kemény és szigorú törvények igájába hajtotta. Mind a két oldalról megkapja Kálvin a maga kritikáját. Mindegyik fél épp az ellenkezőjéért ítéli el. […]
Kálvin nagyra tartotta Luthert és nagyon boldog volt akkor, amikor Luther róla dicsérő szavakat mondott. Zwingli és Luther között volt éles a feszültség. Kálvin és Luther nem álltak egymással szemben, már csak azért sem, mert nem voltak igazán kortársak. A lutheránusok Kálvint magukkal vitték a hitvitákra, mert óriási erőt jelentett nekik. Kálvin nagy ismerője volt az egyházatyáknak. Sokszor kimutatta, hogy helytelen egy-egy hivatkozás, mert az egyházatya nem azt mondja, amit a szájába adnak. Tehát Kálvin nagy erőssége volt a hitvitázó csoportnak. Ha Kálvin köztük volt, az biztonságot jelentett a katolikus teológusok felkészültségével szemben. Luther nem volt rendszerező elme. Luther egy bizonyos szituációban az evangélium bátor hirdetője. Igazi prédikátori (kérügmatikus) alkat. Kálvin teoretikus beállítottságú, rendszeralkotó elme, akinek szisztematikus gondolkodói hajlamai vannak. Ő az egészet látja együtt, mindenre való tekintettel gondolkodik. A lutheranizmus is merített abból, ami a kálvinizmussal jelent meg.
Manapság nem valóságos Lutherről és Kálvinról van szó, hanem csak az utókor által idealizált Lutherről, és az utókor által módosított Kálvinról. Van sok portré és ábrázolás, amit nem tarthatunk hitelesnek. Amiket hitelesnek tarthatunk, azok meg nem túl hízelgőek Kálvinra nézve. Azok a vonások, amelyekkel őt ábrázolják, inkább idősebb korában jellemezték, amikor már súlyos beteg ember volt. Nem tudták gyógykezelni, nagyon sokat szenvedett és kétségtelen, hogy kemény, megtört vonások látszanak az arcán. Kálvinnak a személyisége mégsem ilyen volt. A szigorúsága az inkább következetességet jelentett, mint keményszívűséget.
Kálvinnak ezek az öregkori képei keserű arcú embert ábrázolnak: mély ráncok, éles tekintet, fájdalmas vonások stb., de ő mégsem volt ellene a vidámságnak. Például tudjuk Lutherről, hogy szerette a sört és szívesen ivott belőle barátaival együtt. Kálvin meg szerette a bort. A kálvinista emberek is szeretik a bort, legalábbis a magyar kálvinisták. Amikor Kálvin valami komoly szolgálatot tett a genfi tanácsnak, akkor az jutalmul egy hordó óborral ajándékozta meg. Nos, ha nem szerette volna a bort, bizonyára nem adtak volna neki ilyen ajándékot. Egy megjegyzését olvastam valahol, hogy azt mondta, a bor jobb, mint a víz. Nem ilyen szigorú és örömellenes hangulata van Kálvin életrajzának. Egy eltorzult lélek sokakat taszít. Kálvin nem volt taszító jelenség és a hangvételében sem volt türelmetlen. Soha nem akarta azt, hogy neki követői legyenek, akik őrá hivatkoznak. Olyan ember volt, aki nem jelöltette meg a sírját. Tehát, tudatosan harcolt a maga személyi kultusza ellen. Ha valaki Kálvinnal foglalkozik, az rákényszerül, hogy ne csak Kálvint lássa az Isten színe előtt, hanem önmagát is az Isten előtt vegye komolyan. Az ember, pontosan a mi századunkban, nem szívesen veszi komolyan az Isten valóságát. Az Istenről beszélni, fecsegni könnyű. Kálvinnak a gondolkodása arra kényszerít minket, hogy vegyük komolyan a mindenható Istent, és mindazt, amit az Isten elvégzett értünk. Itt lenne az idő, hogy egyre többen próbálják ezt megérteni.
Ajánló
- Részletek
- Írta: Administrator
Karl Barth: Ötven imádság
„A teológiával való foglalkozás első és alapvető lépése az […] imádság”, hangsúlyozta Karl Barth „Bevezetés az evangéliumi teológiába” című utolsó előadásában. Hogy miként fogalmazta meg nyilvános, istentiszteleteken elhangzó imádságait, erről beszél ez az ötven imádságot magába foglaló gyűjteménye. Barth, miként írja, ifjúságától fogva viszolygott „minden kultikus ünnepélyességtől”, és mindentől, ami fennkölt és kenetteljes. Imádságainak józansága, egyszerű, közérthető nyelvezete és tárgyszerűsége fél évszázaddal elhangzásuk után is sokatmondó, akárcsak rövidségük.
Kálvin Kiadó, 2006. 480 Ft
Előttünk álló programok
- Részletek
- Írta: Administrator
December 25. 10 óra, úrvacsorás istentisztelet a templomban
December 26. 10 óra, úrvacsorás istentisztelet a templomban
December 31. 10 óra, évzáró istentisztelet a templomban
December 31. 18 óra, évzáró áhítat a templomban
Január 1. 10 óra, újévi istentisztelet a templomban
Január 15-21. Ökumenikus imahét
Január 31. Pozsonyi úti esték sorozatunk következő alkalmán ismét Berecz András mesemondó, népdalénekes fog közöttünk szolgálni
Február 19-20. böjti előkészítő hét
Február 25. Böjt I. vasárnapja, úrvacsorás istentisztelet
Az ünnepek alatt a gyerekek számára külön csoportfoglalkozást nem tartunk, de az istentiszteletek alatt összevont foglakozás és gyerekmegőrző lesz a templom melletti kis teremben.
Beteg, idős testvéreinket szívesen meglátogatjuk az ünnepek alatt, úrvacsorát is viszünk házhoz. Többen jelezték, hogy kocsival örömmel hoznának el bárkit a templomba. Kérjük, jelezze, ha szívesen venné a látogatást vagy az autós segítséget Berkesi Gábor lelkésznek vagy Bálintné Dr. Matyó Csilla diakóniai gondnoknak személyesen, ill. a gyülekezeti hivatal telefonszámán: 329-4062!
Minden kedves olvasónknak áldott karácsonyi ünnepeket és békés, boldog új esztendőt kíván a Hálaadás újság szerkesztősége!