2006 karácsony

Részletek

Írta: Ravasz László

Örökkévaló Istenünk, Atyánk a Jézus Krisztusban! Szent karácsony napján a lelkem leszáll életem, világom, létem alapjáig, a Te forró, nagy szerelmedig. Megérzem ennek erejét és mélységét, eltölti lelkemet ennek öröme és hálája.

Köszönöm Neked, hogy érettem is küldötted a betlehemi gyermeket, akinek minden kicsinysége és némasága örök szeretetedről való legfelségesebb kijelentés és azért való legboldogabb halleluja. Így váltál Te kicsinnyé, hogy nagy maradj, szelíddé, hogy erőd megáradjon, kis emberi életté, hogy második világteremtésed véghez vidd. Hadd hulljon orcád előtt szívemre a betlehemi csoda édes, meleg fénye! Hadd váljék lényem visszhanggá a szeretet ama nagy kiáltására, amely ajkadról hangzott el és engem hívott és segíts engem arra, hogy éretted és benned jobban és erősebben tudjak másokat szeretni.

Részletek

Írta: Horváth Éva, gyermekmissziós vezető

„Jer, mindnyájan örüljünk, kis szívünkben vígadjunk…” – írta át némileg karácsonyi énekünket (318. dicséret) egy elsős hittanos leányka. Hogyan készülünk a gyerekekkel karácsonyra? Valahogy így: szeretnénk elősegíteni, hogy minden „kis szív” számára már maga az adventi időszak örömteli várakozás lehessen, s majd karácsonykor – ha nem is mindnyájan együtt – örvendezhessünk, s ünnepelhessük Megváltónk születését. Vasárnaponként a gyülekezetben, hétköznap pedig az iskolai hittanos gyerekekkel már hetekkel a családi karácsonyi ünnepélyünk előtt a kiválasztott karácsonyi énekeket énekelgetjük – mellette persze a karácsonyi történet és annak feldolgozása, a színezés, a kivágós makettek készítése is elmaradhatatlan. Advent első vasárnapja előtt egy adventi gyerek–családi délutánt is tartottunk, amelyen többféle ajándéktárgyat készíthettek nemcsak a gyerekek, hanem szüleik is. Lehetett üveglapokra különféle minta segítségével szebbnél szebb képeket festeni Balogh Éva vezetésével, mécsest és falapot szalvétatechnikával díszíteni Balaskó Anikó segítségével, fonalgrafikával és egyéb módon ízléses igés lapokat készíteni Hirkó Judittal. Adventi igés kalendárium – egy mécsessel megvilágítható házikó – is kerülhetett a résztvevők otthonába. Sokan voltunk együtt ezen a napon, s az ezúttal kissé sebtiben elfogyasztott uzsonna után többen így búcsúztak el: köszönjük, nagyon jó volt itt lenni! Ehhez bizonyára hozzájárult a közös éneklés, s a munkatársak által előadott kedves történet. A számtalan mulatságos részlettel teli, ám mégis megható előadást sok nevetéssel, tapssal díjazta a közönség, amely zsúfolásig megtöltötte gyülekezeti termünket (a fentiek mellett Szűcs Attila és Berkesi Gábor játszott főszerepet).

Családi karácsonyi ünnepélyünket ezúttal közel a szentestéhez, 23-án tartjuk. Erre az alkalomra 140 kis ajándékcsomagot készítünk a gyerekeknek, bár idén többen majd csak januárban tudják átvenni, hiszen nem kevesen vidékre utaznak nagyszüleikhez a tanítás befejeztével. Akik mégis el tudnak jönni, szép adventi, karácsonyi gondolatokat, zenét hallhatnak, s megnézhetnek egy – gyermekek és néhány felnőtt által eljátszott – kis színdarabot. A közös éneklésen kívül gyülekezetünk „nagy családjának” egyik fényképalbumába is szeretnénk belelapozni – egészen pontosan kivetítővászon és projektor segítségével a Csütörtöki házaspár (Anna és Péter) közreműködésével felidézzük nyári hittanos táborunk hangulatát, valamint az idei őszi palócföldi kirándulásunkat, s a gyerekdélutánt is. Az utóbbi években erre az alkalomra sok iskolai hittanos gyermek és családja jött el, ők ily módon is bepillantást nyerhetnek gyülekezetünk életébe. Új hittanosaink pedig esetleg kedvet kaphatnak, hogy nyáron velünk táborozzanak. Ezen az alkalmon szeretnénk a gyerekek által készített rajzokat is kiállítani, a legsikeresebbeket pedig külön díjazni. Sokan nem látták még közös karácsonyi ajándékunkat, az asztali focit (közismertebb nevén: csocsót), amely a felnőttek körében hamar közkedveltté lett.

Köszönöm munkatársaimnak, akik száma egyre bővül, hogy egyéb elfoglaltságaik mellett jó szívvel, örömmel vettek részt ebben a munkában, és hogy hozzájárulnak a 23-ai alkalmunk fényének növeléséhez is. Köszönöm az élő Istennek, hogy – mindennek ellenére – szép adventünk lehetett, hogy újabb alkalomra készülhetünk, s kérhetjük ennek és gyülekezetünk további alkalmainak megáldását. Így kívánok áldott, szép karácsonyt mindenkinek, hogy abban a helyzetben, állapotban amiben éppen vagyunk, mindnyájan tudjunk örülni és szívünkben vígadni, „mert született Úr Jézus nekünk!”

Részletek

Írta: Kárpátiné Berkesi Boglárka, kántor, karnagy

Gyülekezetünk Hálaadás kórusa minden esztendőben, így idén adventkor is, zenés istentiszteleten szolgál. Számunkra ez mindig különleges alkalom. 2006. december 17-én, advent III. vasárnapján a kórus valójában már a karácsonyt ünnepelte. J. S. Bach Karácsonyi oratóriumának válogatott tételei éneklésekor bennünk már ott ragyogott az ünnep örömlángja, amely megannyi apró fénysugarat szórva hirdette a mi drága, megváltó Jézus Krisztusunk születését.

Reményeim szerint ezt mindannyian egy emberként éreztük, hiszen a kemény felkészülés sok fáradságos munkával járt. Ezek a gyönyörű művek, nyugodtan mondhatom, hogy komoly feladatot állítanak elénk. Örök kérdés: egy rendkívül lelkes, amatőr kórusban lesz-e kellő erő, koncentráció, hogy méltó módon állhassunk ki az Úr Isten és a gyülekezet elé? Néha elbizonytalanodunk egy picit, de itt jön a lényeg: tudva, hogy ebben a csodálatos szolgálatban teljes szívünkkel az Úrra tekintve magasztaljuk az Ő szent nevét. Tőle kérjük bátran az erőt, hogy hangunk a legtisztábban csengjen! A fáradságos próbák alatt is érezzük az Ő drága kegyelmét, hogy mikor a koncertszerű előadásra kerül sor, ott csillogjon mindannyiunk szemében a Tőle jövő derű. Az a derű, ahogy teljes egészében rábízzuk magunkat az Ő gondviselő szeretetére és gondolatban együtt mondjuk ki: Soli Deo Gloria.

Ebben a kórusban ez jelenti az összetartozást.

Nekem nagyon hálás a szívem, hogy az Úr Isten ebbe a közösségbe hozott. Köszönet a gyülekezetnek a támogatásért és köszönet minden kedves kórustagnak az elmúlt év élményszerű, szép szolgálataiért, a móri kórushétvégéért, minden segítségért és hogy még mindig elfogadtok engem!

Örömfényes, boldog karácsonyt kívánok mindnyájatoknak! Ha az Úr megsegít, jövőre folytatjuk!

Részletek

Írta: Berkesi Anna

„A szentek szükségeire adakozók legyetek” (Róm 12,13)

A Csillagpont ifjúsági találkozón tűnt fel először, hogy többen saját gyülekezetük pólóját viselik. Nagyon megtetszett az ötlet: milyen jó, hogy tudjuk, ki hova kötődik, melyik gyülekezet fontos a számára. Így akár rögtön találhatunk közös ismerőst is. Ekkor érlelődött meg bennem, hogy milyen jó lenne, ha a Pozsonyi úti Egyházközség pólóját hordhatnám!

Több éve az asszonykör vezeti a karácsonyi vásárt, amelynek bevételéből a rászorulók számára állítanak össze segélycsomagokat. Idén úgy gondoltuk Komjáthy István presbiterrel, hogy milyen jó lenne a gyülekezeti vásárba bekapcsolódni a fiataloknak is. Milyen jó lenne összekapcsolni a kellemest a hasznossal. Úgyis számtalan dolgot vásárolunk karácsonykor, miért ne legyen köztük gyülekezeti ajándéktárgy is? Ezen elindulva záporoztak az ötletek. Miért ne legyen gyülekezeti póló, naptár, kulcstartó, hűtőmágnes, toll, textilszatyor, puzzle, bögre? A tárgyak bevételének egy részét pedig a rászorulók számára készített segélycsomagra fordítanánk. A gyülekezet vezetősége egyöntetűen támogatott minket elképzeléseinkben.

A karácsonyi forgatagban azonban nem sok esély látszott arra, hogy elkészülnek a megrendelések: mindegyik cég túlterhelt volt. Másrészt Budapesten nagyon magas árakkal dolgoztak. Istennek hála, a dolgok azonban – bár nem minden akadály nélkül – könynyen elrendeződtek. A Zsinati Ifjúsági Iroda segítségével rátaláltunk egy kedves és megbízható református vállalkozóra itt a XIII. kerületben. A többek által viselt csillagpontos pólókat is ő készítette. A többi ajándéktárgyat pedig féláron egy debreceni testvérpár készítette el.

Sok nehézség – pl. egy este alatt kellett a fotókat és igéket kiválasztani – ellenére december 10-én már két helyszínen (a templomban és a hivatalban) megkezdtük a vásárt.

Külön köszönöm ezúton is Komjáthy István presbiter munkáját, hogy elhozta a pólókat és Debrecenből az ajándéktárgyakat! Köszönöm még Bereczky Ákosnak és Csütörtöki Péternek a pólók és textilszatyrok templomgrafikáját! Köszönöm a gyülekezet vezetőségének, hogy anyagilag támogatott bennünket! Köszönöm azoknak, akik segítettek az árusításban!

Istennek legyen hála, a két vásárból szép összeg folyt be, így nem csupán segélycsomagokra, hanem gyógyszerekre is jut elég pénz. Köszönjük mindenkinek, aki vásárlásával is támogatta ezt az ügyet!

Kívánom, hogy az alábbi ige a 2007-es esztendőt is elkísérje: „A jótékonyságról pedig és az adakozásról el ne felejtkezzetek, mert ilyen áldozatokban gyönyörködik az Isten.” (Zsidók 13,16)