2007 karácsony
125 éve született, 40 éve halt meg Kodály Zoltán (1882-1967)
- Részletek
- Írta: Berkesi Anna
„Szikla volt, hegycsúcs, világítótorony…”
„A zene az élet szépségét, s ami benne érték, azt mind meghatványozza.”
Kodály életének, munkásságának jelentőségét nagyon kevesen ismerik és fogadják el. Pedig ő az, aki egy egész népet megtanított énekelni. „Milliókra költötte dús élte kincsét, s akármerre jártunk vele: ezek a milliók tisztelettel, s mi több, szeretettel köszöntötték” – írta róla egyik tisztelője.
Kodály Zoltán Kecskeméten született egy vasutas család második gyermekeként. Már gyermekkorában megmutatkozott zenei érdeklődése. A nagyszombati érseki főgimnázium tanulójaként kitűnően végezte el az iskolát. Egyszerre két egyetemre is jelentkezett és felvették mindkét helyre. Párhuzamosan járt az akkori Pázmány Péter Tudományegyetem (ma Eötvös Loránd Tudományegyetem) magyar-német szakára és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakára. Szülei örömére az egyetem után rögtön ledoktorált. A doktori disszertációjának címe: A magyar népdal strófaszerkezete. 1910-ben feleségül vette Sándor Emmát, aki több évtizeden át hűséges társa. Ekkor kötött életre szóló barátságot Bartók Bélával is. Tanított a Zeneakadémián, az MTA tagja, később elnöke is volt. A kor legismertebb külföldi zeneszerzőivel, előadóművészeivel tartott szoros kapcsolatot.
1923-ban készült el az egyik oratórikus műve, a Psalmus Hungaricus. Utána szinte ontja magából a darabokat. Olyan remekműveket komponált, mint a Budavári Te Deum, Missa brevis, Háry János, Székelyfonó, Marosszéki táncok, Galántai táncok.
A kodályi életmű igen sokoldalú. Bartók Bélával együtt fáradságot nem kímélve gyűjtötték és mentették meg a magyar nép szebbnél szebb népdalait. Ő maga sajátos dallamvilágot teremtett. Hatott rá mind a magyar népzene, mind a reneszánsz, a barokk, a romantika és az impresszionista zeneszerzők életműve. Egyszer így nyilatkozott: „Egyik kezünket még a nogáj-tatár, a vojtják, a cseremisz fogja, másikat pedig Bach és Palestrina. Össze tudjuk-e fogni e távoli világokat? Tudunk-e Európa és Ázsia kultúrája közt nem egy ide-oda hánykódó komp lenni, hanem híd, s talán mindkettővel összefüggő szárazföld?” Ez a gondolatsor a termékeny művészi pálya ars poeticus összegzése is lehetne. Mint irodalmár ismerte a magyar költészet nagyjait (Janus Pannoniustól egészen Weöres Sándorig dolgozott fel verseket) és a balladákat is, amelyek megjelennek különböző darabjaiban. Világműveltsége is számottevő volt. Ismerte a Bibliát, a genfi zsoltárokat, a gregoriánt, és a világirodalom legnagyobb költőit. Példaadó élete volt. Fellendítette a magyar zenei életet. Ebben nagy segítségére voltak barátja, Bartók Béla és tanítványai: Bárdos Lajos, Ádám Jenő, Gárdonyi Zoltán.
Így vallott róla Szabolcsi Bence: „A szikla volt ő számunkra, a hegycsúcs, a világítótorony, mely egy elsötétedett világ zűrzavara felett egyszerre mutatott az igazi Magyarország, az igazi Európa és a teljes nagyvilág felé.”
Gyermekmisszió
- Részletek
- Írta: Administrator
Karácsonyt várva lázban a föld,
isteni Gyermeket köszönt,
ujjong a szívünk, dalra gyúl,
nincs már messze az Úr.
Sinka István munkássága
- Részletek
- Írta: Administrator
(Folytatás előző számunkból)
Pályájának első stációja a Magyar falu című néplap, amelyet Nagyatádi Szabó István szerkesztett. A Bánat az Alföldön című költeményével megnyeri az újság verspályázatát. Bajcsy-Zsilinszky országos hetilapja, a Szabadság 1932-ben közli himnuszait Féja Géza ajánlásával. A Himnuszok Kelet kapujában című első Sinka-kötet 1933-ban jelent meg Gönczy Béla vésztői református lelkész, Nagy Miklós szeghalmi gimnáziumi igazgató, Csaba József és Fülöp Károly tanárok támogatásával, Áprily Lajos és Reményik Sándor lektori ajánlása nyomán a Szeghalmi Református Péter András Reálgimnázium edíciójában. A század egyik legjelentősebb nemzeti elkötelezettségű költőjének életműnyitánya egy kiváló vidéki lelkész és három irodalomérzékeny tanár összefogásának köszönhető. Sámános, varázsénekes, elemi erejű himnuszai, a Komádi és Vidéke című lapon át jutottak a Kelet Népéhez, a népből jött tehetségek legendás folyóiratához. Ugyanis – viszonylag kevéssé köztudomású –, de a Nyugat című folyóiratnál semmivel sem kevésbé jelentős lap úgy született meg 1935 őszén Komádiban, hogy a Komádi és Vidékét a hatóságok ellehetetlenítik, s helyette jött létre a Kelet Népe. Első főszerkesztője Szabó Pál, a szerkesztő Barsi Dénes mellett harmadik alapítója Sinka István, a lap jelleg- és mértékadó személyisége, költője. A Pásztorének már érett, kiforrott költőként ünnepelt, s valahol mégis magányos, kitaszított zseniként koronázza az öröklét győzteseinek s a jelen veszteseinek királyává. Hiszen ünnepelt vidéki, majd fővárosi esztendeiben is nélkülözi a mindennapi élet harmonikus pillanatait. Első felesége, Papp Piroska korán elköltözött boldogabb mezőkre, második feleségétől 1957-ben elválik. Sinka veretes költészetének tőszomszédjában születnek önéletrajzi prózaremeklései, a Fekete bojtár vallomásai és a Kadocsa merre vagy? Az 1945-ös megszállás hajnalán Budapestről Törökbálintra menekül, a Független Kisgazdapárt és a Nemzeti Parasztpárt segíti pályáján. Ám 1949-től 1956-ig a hallgatás nehéz esztendei köszöntenek reá. Püski Sándor és Veres Péter támogatásából él. Az Üdv néked ifjúság című költeményben lelkesen köszönti az 1956-os forradalmat, így az Aczél-Kádár-féle köntörfalazó diktatúrától sem várhat különösebb elismerést. Ezekben az években legtöbb írását, még talán az Új Írás közli. Harmadik felesége, Szín Magda hűséges társa, verseinek ihlető múzsája, a költő 1969. június 17-én bekövetkezett haláláig kitart mellette. Sinka valódi reneszánszát a rendszerváltozás után a Püski Kiadó indította el, a Nagy utakról hazatérve című kétkötetes, gigászi verseskönyv – Medvigy Endre tanulmányértékű utószavával –, s az önéletrajzi írások megjelentetésével. Sinka tökéletes versbeszédében együtt él az imádott magyar föld és a mítoszokat titkos bűvkörbe foglaló magas ég.
„Geszt mellett édes táj ma is – és puszta bizony… neve: Vakrét. Gongók és juhok hazája.”
Az És amikor felkél a Nap című vers felütése is sejteti a varázslat mibenlétét. A mese pillanatok alatt átfordul költészetté, mitológiává, ahol a virágra szálló dongó élet és halál titkának hordozója. Egyedülálló epikai költeménye, a Szigetek könyve szomorú, nyomorban élő pásztoroknak, mocsaras vidékének kitaszítottjainak életéről mesél, s úgy emeli árvaságukat és az elárvult földet a Titkok hordozójává, hogy pillanatra sem szépíti a valóságot.
„Lásd a napot:
a megfoghatatlan
térben forog és ragyog
és játékai az éjszakák
örömei a nappalok, mik úgy születtek,
mint az örök dalok.”
A halandó világ imígyen nemesül a Fekete Bojtár költészetében az örökkévalóság gyémántfoglalatává. Jelezvén, hogy a Mindenséghez elérkezett mindentudó soha nem feledi honnan jött, s kitől tanulta az éneket: „Nagyanyáim s a szépapáim lelke dalolt nekem a pusztán, hogy keljek fel a virágok közül, s induljak el a dalok jussán…”
Aforizma: 1. velős mondás, rövid szellemes megállapítás, amely valamilyen általános gondolatot fejez ki, 2. gondolattöredék.
Enigma: rejtvény, talány.
Polifónia: zene többszólamúság, több önálló szólam kánonszerű megszólaltatása.
Editió (Edició): kiadás, kiadvány (főleg könyvekre vonatkozóan)
Az összeállítást készítette: Lambert Győzőné
Bajnok a Pozsonyi
- Részletek
- Írta: Mátyás Imre
Talán kevesen tudják, hogy gyülekezetünk néhány fiatalja, Pozsonyi út néven, immár hetedik esztendeje vesz részt a Protestáns bajnokság elnevezésű kispályás focikupában.
A gárda gerincét egy összeszokott, valódi ökumenikus társaság adja: Lehel téri katolikus ifik egészítik ki a Komjáthy István csapatkapitány vezette alakulatot.
Azt azonban bizonyára még kevesebben sejtik, hogy a 2007-es bajnoki kiírást együttesünk pazar végeredménnyel nyerte meg. Mind a hálónkat őrző Komjáthy kapitány, mind a Pataky-testvérek hatalmas erőfeszítésekkel segítették győzelemre a csapatot. Hadd álljon itt a csapatnévsor „pozsonyis” része, a legjobb góllövők neve, valamint a bajnoki tabella.
Komjáthy István (csapatkapitány), Pataky Bálint, Pataky Bence, Prohászka Ottó, Mátyás Imre, Szántai Tamás.
Házi góllövőlista (zárójelben a Bajnokság teljes góllövőlistáján elért eredmény):
- Pataky Bence 37 gól (2.)
- Pataky Bálint 17 gól (10.)
- Szántai Tamás 3 gól (49.)
- Mátyás Imre 3 gól (50.)
Csapat | Mérkőzés | Győzelem | Döntetlen | Vereség | Rúgott gól | Kapott gól | Gólarány | Pont | |
1 | Pozsonyi út | 20 | 16 | 1 | 3 | 125 | 61 | 64 | 49 |
2 | József u. | 20 | 14 | 2 | 4 | 123 | 59 | 64 | 44 |
3 | Tibographia | 20 | 14 | 1 | 5 | 109 | 55 | 54 | 43 |
4 | Pasaréti Necselezzki | 20 | 11 | 3 | 6 | 105 | 64 | 41 | 36 |
5 | Református Teológia | 20 | 11 | 3 | 6 | 84 | 70 | 14 | 36 |
6 | Evangélikus Teológia | 20 | 9 | 1 | 10 | 108 | 104 | 4 | 28 |
7 | BibliaSzól | 10 | 6 | 2 | 2 | 50 | 29 | 21 | 20 |
8 | Pasarét Junior | 19 | 6 | 1 | 12 | 62 | 107 | -45 | 19 |
9 | K. Kelenföld FC | 19 | 5 | 2 | 12 | 79 | 108 | -29 | 17 |
10 | Békaláb | 20 | 4 | 1 | 15 | 42 | 104 | -62 | 13 |
11 | SZEA | 20 | 3 | 1 | 16 | 62 | 142 | -80 | 10 |
12 | Pesterzsébeti Ref. FK | 10 | 1 | 0 | 9 | 4 | 50 | -46 | 3 |
Ajánló
- Részletek
- Írta: Administrator
Miklya L. Mónika: Dobos Károly élete – 102 év szavakban és képekben
Dobos Károlyt sokan ismerték és szerették szerte az országban, egykori KIE-sek és SDG-sek, népfőiskolások, szárszói táborozók, a fasori és a pesthidegkúti gyülekezet tagjai, a kiskunsági puszta népe, ahol ’57-ben templomot épített, a „kirándulók istentisztelete” fedőnév alatt gyülekező hívek, a lepramisszióban dolgozó asszonyok. Amerikától Budapestig, ahol csak megfordult, olyan közösségeket hozott létre, ahol reményt szült a hit, tenni akarást a szükség.
A szerző, hangszalagon rögzített visszaemlékezések és interjúk, Károly bácsi naplója, levéltári anyagok, továbbá korabeli újságcikkek alapján állította össze a múlt évszázadot átívelő életműről szóló beszámolóját. A dokumentumok és rekonstruált életepizódok „diaképsorozatából” bontakozik ki előttünk Isten hűséges „utazótitkárának” munkássága és szolgálatának vezérelvei.
A kötet megjelenését a Dunamelléki Református Egyházkerület támogatta.
Harmat Kiadó, 1500 Ft
Alister McGrath (szerk.): A keresztyén hit
A könyv a keresztyén hit alapelveit foglalja össze, tömör, könnyen érthető magyarázatokkal. Azt próbálja bemutatni, hogy miben hisznek a keresztyének – a világ legnagyobb vallási közössége –, mire támaszkodik a keresztyén hit, hogyan fejlődött, változott a keresztyén vallás és közösség az évszázadok során, és hol van a helye a modern világban és a mai egyházban.
A könyv segítséget nyújthat a keresztyén hívő embernek hite elmélyítésében, a nem keresztyéneknek a keresztyén hit, a különböző keresztyén tanok és a róluk folytatott viták megértésében. Alapvetően azonban azt szeretné világossá tenni, hogy a keresztyén hit alapja a Biblia.
Kálvin Kiadó, 4300 Ft
Képes Kálvin Kalendárium 2008
A Magyarországi Református Egyház évkönyve.
Kálvin Kiadó, 390 Ft