2010 reformáció
Luther 95 tételéről
- Részletek
- Írta: Takács János
1517. október 31. a reformáció születésnapja. Ekkor tűzte ki Dr. Luther Márton a wittenbergi vártemplom ajtajára a 95 tételt. A protestantizmusnak – evangélikusoknak és reformátusoknak egyaránt – ez az egyetlen felekezeti jellegű ünnepe. Méltó tehát, hogy ennek az ünnepnek eredetét, jelentőségét ismerjük, és hogy a 95 tételt a hívek széles rétege olvashassa.
A 95 tétel kiszögezésének indító oka a X. Leó pápa által hirdetett búcsúval való sok visszaélés volt. 1517-ben X. Leó pápa általános búcsút hirdetett, hogy az épülő Szent Péter székesegyház befejezéséhez szükséges pénzt így előteremtse. A búcsú árusítását a pápa bérbe is adta Brandenburgi Albertnek, Mainz választófejedelmének és érsekének 30 000 forintért. Az üzletet a közismert Fugger bankház közvetítésével bonyolították le. A főárus egy Tetzel nevű dominikánus szerzetes volt.
Mi a búcsú? Katolikus felfogás szerint minden bűn maga után vonja a bűn súlyát, a vétket (culpa) és a büntetést (poena). A bűnbánat eltörli a vétket és az Istentől kiszabott örök büntetést. De a hívőnek itt e földön a gyónáskor is vezekelnie kell ideiglenes büntetésekért, amelyeket a pápa ró ki reá. A pápa ezeket az ideiglenes, emberek által kirótt büntetéseket elengedheti és megbocsáthatja. Ezt nevezik búcsúnak. A pápának ezen búcsúztató jogát még a szerzetes Luther elismeri (61. tétel). A búcsú vásárlása – katolikus felfogás szerint – megrövidíti a tisztítótűzben szenvedő lelkek szenvedését is.
A búcsúcédulák árusítói azonban azzal hitegették a népet, hogy aki búcsút vásárol, annak általában minden bűnét megbocsátja a pápa (75. tétel stb.). Aki tehát búcsút vásárol, annak nincs szüksége bűnbánatra sem s ezzel egyúttal teljesen feleslegessé vált Isten bűnbocsátó kegyelme.
Luther e visszaélések megszüntetését felettes egyházi hatóságától várta; annak azonban fontosabb volt a jövedelem, mint az igaz bűnbocsánat és a lelkek megtérítése. Püspökéhez intézett feljelentése teljesen hiábavalónak bizonyult. Hogy tehát a búcsúval való visszaélés dolgát tisztázhassa az illetékes körökben, saját nézetét 95 pontba foglalva a tudós világ elé terjesztette megvitatás végett. Vitatkozásra azonban nem jelentkezett senki. Ellenben tételei, alig két hét leforgása alatt, nyomtatásban elterjedtek egész Németországban.
A 95 tétel nem kidolgozott, könnyen érthető fejtegetés, hanem csak vázlatos címek, amelyeket Luther nemsokára bővebben is megmagyarázott. Azt írja többek között X. Leó pápának: „…csakis a mi magunk érdekében és oly alakban adtam ki azokat, hogy el sem tudom hinni, hogy azokat mindenki megérti; hiszen vitázó tételek azok és nem tanítások, hitcikkelyek szokás szerint homályos és talányszerű megfogalmazásban.”
A 95 tétel zúgó harsonája azonban rövidesen ledöntötte azt a magas falat – a pénzért adott bűnbocsánat elvét – amely a vágyódó szegény lélek elől az Isten ingyenvaló, bűnbocsátó kegyelmét eltakarta és elzárta – s újra felragyogtatta az egyszerű hívek elől elzárt isteni evangélium fényét.
Imádságos imamagyarázat
- Részletek
- Írta: Philipp Melanchton
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy…
Ó, Te mindenható, kegyelmes és jóságos Atya, aki mindenütt jelen vagy, körülöttünk és bennünk, aki teremtesz, táplálsz, megtartasz és megóvsz.
Szenteltessék meg a Te neved…
Legyen igazán ismert a neved igaz tanítás és hit által, amely téged áld és magasztal.
Jőjjön el a Te országod…
Szentlelkeddel uralkodj fölöttünk. Mert, ha Te elhagysz bennünket, újra bűnbeesünk, szégyen és szerencsétlenség lesz a részünk. Ahogy az meg is iratott: „Nélkülem semmit sem tehettek” (Jn 15,5).
Legyen meg a Te akaratod…
Legszívesebben azt szeretnénk, hogy minden útunk a saját akaratunk szerint sikerüljön, s hogy mentes legyen minden kereszttől. Te, Urunk Istenünk, szerezz érvényt köztünk akaratodnak, nekünk pedig adj engedelmességet és türelmet.
Mindennapi kenyerünket…
Ó, Urunk, gondoskodj testünkről is, adj ételt, bölcsességet, jó gondviselőket, egészséget és mindent, amire a testnek szüksége van, ahogy azt meg is igérted: „Keressétek először az Isten országát ... s mindezt ráadásul kapjátok” (Mt 6,33).
Ne vígy minket a kísértésbe…
Kísértéseink közepette se engedj elesnünk, mert az ördög megsemmisítésünkre törekszik, ahogy azt Péter is mondja (1Pt 5,8): hogy ordító oroszlánként körbejár, keresve, hogy kit nyelhetne el. Ez ellen saját erőnkből nem tudunk védekezni. Ezért, Urunk, őrizz meg bennünket.
Ámen
Először kérem azt…
- Részletek
- Írta: Luther Márton
„Először kérem azt, hogy az én nevemet ne emlegessék, s ne lutheránusoknak, hanem keresztyéneknek nevezzék magukat. Mert mi Luther? Hisz a tanítás nem az enyém! Azután engem senkiért nem feszítettek keresztre. Szent Pál nem engedte(1Kor 3,4-5), hogy a keresztyéneket páliaknak vagy péterieknek nevezzék, hanem krisztusiaknak. Miképp jönnék hozzá én, szegény ocsmány féreg, hogy Krisztus gyermekeit az én szerencsétlen nevemről nevezzék? Nem úgy, atyámfiai, töröljük el a pártneveket, s nevezzük magunkat krisztusiaknak (keresztyéneknek), akitől a tanítást vettük. Én nem vagyok, és nem akarok senki tanítója lenni. Én a gyülekezettel egyetemben Krisztusnak egyetlen általános tanítását követem, »aki egyedül a mi mesterünk«”.
1522
A reformátor munkájának margójára
- Részletek
- Írta: Lakasz Andrea
Luther levél formájában tájékoztatta a korabeli német birodalom egyházi és szellemi elöljáróit téziséről, amely szerint az emberek bűneinek megbocsátása Krisztus kereszthalálával megtörtént, s ezáltal az egyház nem adhat feloldozást a bűnök alól. Forradalmi tanítás volt ez, hiszen az akkoriban uralkodó szokás szerint pénzzel is (búcsúcédulák vásárlásával) megválthatták bűneiket azok, akik rossz útra tévedtek.
Nemrég olvastam egy cikket arról, hány és hány levelet találnak Németországban naponta a postafeldolgozó üzemekben, amelyeken ez a szó áll címzettként: Istennek. Ezen küldeményeket a posta a „címzett ismeretlen”, illetve „kézbesíthetetlen” megjelöléssel vagy visszaküldi a feladónak, vagy pedig megsemmisíti. Vajon miért írnak az emberek Istennek? Elkeseredésből, kilátástalanságból, lelki vigaszt keresve? Az idők eljártak az imádság felett, hát papírhoz és ceruzához nyúlnak, a többit pedig a postára bízzák.
A „címzett ismeretlen”… Isten ismeretlen, egy idegen, akit azonban meg lehet találni ma is, ha valaki kitartóan keresi. Ennek egyetlen feltétele, hogy fiát, Jézus Krisztust megmentőként elismerje, közvetítőként elfogadja. Ebben az esetben létrejön a kapcsolat, mégpedig postaköltség fizetése nélkül – „…hogy keressék az Istent, hátha kitapinthatják és megtalálhatják, hiszen nincs is messzire egyikünktől sem” (Ap.Csel 17, 27).
Luther sem kapott választ a „feljebbvalóknak” küldött megkeresésére, de ez nem akadályozta meg abban, hogy kutasson, keressen, történelmi fontosságú munkáját folytassa. Kitartást és örömet a megkezdett úthoz: „Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség…” (Zsolt 46).
Októberi verseink
- Részletek
- Írta: Mátyás Imre
Nekünk az október „keserű, nyirkos”, Arad és a Corvin mozi közt ingázik a lelkünk. Temetőbe készülünk, s bokáig érő avarban állunk halottaink felett.
Gondoljunk ne csak hazánk és családunk, de egyházunk példaadó nagyjaira is! Aláfestése pedig legyen Kányádi Sándor és Dsida Jenő egy-egy verse.