2011 húsvét
Mi köze Húsvéthoz?
- Részletek
- Írta: Mátyás Imre
A pogány, germán-angolszász mitológiában a Hajnal és a Termékenység istene Ēostre vagy Ôstarâ volt - v.ö. az angol "Easter", "Húsvét" szóval. A legenda szerint a felkelő istennő hajnalfényét nyulak viszik. Mások szerint a nyúl mint a termékenység egyik legismertebb állata lett szimbólummá.
A locsolkodás egyértelműen utal a keresztség jelére, bár sokak szerint a vízzel való meghintés egyszerűen csak a termékenységkultusszal kapcsolatos. A locsolás szokását némelyek egy érdekes legendára vezetik vissza, miszerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták elhallgattatni, illetve a Jézus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő asszonyokat vízzel öntötték le.
A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek a legősibb jelképe. Sokáig csak pirosra, az élet színére festették. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak. A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojás jelképe megtalálható az ókori egyiptomiaknál, a zsidó kultúrában (széder), de az ószláv és az ógermán népek is tojást ajándékoztak egymásnak.
Ezt vette át a kereszténység is, ám a tojásfestés népszokásként elsősorban Kelet-Európában maradt fenn.
„Munka mindig van!”
- Részletek
- Írta: Boza Kristóf
Ezt a mondatot a Badalói Református Egyházközség fiatal lelkipásztora mondta április 3-án a vasárnap délelőtti istentisztelet hirdetésében, ifjúságunk hétvégi tevékenykedésének igazolásaként.
Volt munka és kapcsolat – tehát mentünk. Sápi Zsolt tiszteletes urat gyülekezetünk ifjúsága már jól ismerte, nem kevésbé azt a szolgálati lehetőséget, amit Kárpátalján biztosított számunkra. Két éve kezdtük meszeléssel és kerítés-festéssel Mezőváriban, most pedig Badalón folytathattuk a munkánkat.
Az energikus lelkész az új presbitériummal egyetemben reményteli jövőt lát. Ennek fényében valódi, élő közösséget igyekeznek kovácsolni minden szinten a gyülekezetben, de a faluban is: a már felavatott Petőfi-emléktábla (hiszen a híres költő megpihent itt), az épülő játszótér a frissen kitakarított parókia udvarán (21 konténernyi szemetet szállítottak el onnan), a gyülekezeti ház átalakítása a falusi ifjúság céljaira, a templom leszigetelése, a nagy nyomorban élő cigányok számára létesített missziói állomás jelzi, hogy valóban van munka. Mindemellett igyekeznek kapcsolatokat fenntartani nemcsak helyi szinten, de határon innen is, hiszen már készülőben van, hogy aláírják a szomszédos Szatmárcsekével a testvér-települési okmányokat. A két falut csak a Tisza és az emberi kézzel gyártott határok választják el egymástól. A réges-régen működő komp erre az alkalomra ismét rendeltetésszerűen működne, hiszen a folyó közepén köttetne meg az esemény.
Mi tehát szemtanúi és részesei lehettünk annak a folyamatnak, amit lüktetésnek lehet nevezni. A keresztyéni vendégszeretet, a munkánkra való odafigyelés a kárpátaljaiak részéről megható volt. Így nagy iramban (és jó minőséggel) készültünk el a ránk bízott festéssel és meszeléssel, valamint a kukoricakóró kivágásával és eltüzelésével. Ily módon tapasztalhattuk meg, hogy milyen az, amikor több mint húsz fiatal őszintén és fortissimóban dicsőíti Megváltóját, és valódi létkérdés számukra az Ige. Hatalmas, felemelő élmény volt vasárnap zsúfolásig tömött templomban szolgálni verssel, bizonyságtétellel, énekkel, és érződött a hálás viszontszeretet az atyafiakon.
Ami igazán elgondolkodtatóvá teszi mindezeket az az, hogy nem gazdag emberek alkotják a badalói eklézsiát, de mindenki odateszi azt, amije van. Ezt bárhol meg lehetne tenni (már ami az emberi részt illeti) és működne (ahogy Mezőváriban is tapasztaltuk, amikor vasárnap meglátogattuk az ottani cigánymissziót és cigányóvodát). Itt is a Pozsonyi úton. Nekünk sincs sok pénzünk, de amink van, azt felhasználhatjuk Isten dicsőségére és a befektetett munka és idő a sokszorosát hozná vissza.
A hétvége nemcsak testi szempontból volt gazdagító (bőséges étkezések): lelkiekben is úgy dúskáltunk, hogy igen nehéz volt búcsút inteni annak a helynek, ahol az Isten Szentlelke oly erősen fúj.
(kép: badalo.jpg vagy badalo2.jpg)
Barátossy Jenő főgondnok úr kitüntetése
- Részletek
- Írta: Hálaadás
Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára dr. Schmitt Pál köztársasági elnök 2011. március 15-ei nemzeti ünnepünk alkalmából a Magyar Köztársaság Érdemrend tisztikeresztjét adományozta Barátossy Jenő mérnöknek, főiskolai tanárnak.
Gyülekezetünk főgondnoka több évtizedes alkotó, oktató-nevelő és társadalomépítő munkája, példaértékű életútja elismeréseként vehette át az érdemrendet Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettestől, közigazgatási és igazságügyi minisztertől a Néprajzi Múzeumban.
Hálás szívvel gondolunk Jenő bácsi eddigi szolgálataira, és gratulálunk kitüntetéséhez!
Pénzügyi kérdezz-felelek
- Részletek
- Írta: Tolnai Gézáné
Mi a különbség a perselypénz és az egyházfenntartói járulék között?
A pénzbeli adományokkal a gyülekezet lelkésze(i), gondnokai, presbiterei, tagjai azt jelzik, mennyit is ér számukra az élő Isten evangéliumának szent ügye. Egyházközségünkben az adakozás önkéntes, nincs előírt minimum, maximum összeg.
Az egyházfenntartói járulék, amint neve is tükrözi, az egyházközség illetve az egyház szolgálatainak ellátásáért, fennmaradásáért fizetett összeg. Egyházfenntartói járulékot lehet fizetni személyesen a hivatalban, amelyről nyugtát kap a befizető, sárga csekken, amely OTP bankfiókban illetve postán befizethető és banki átutalással az OTP Banknál vezetett bankszámlaszámunkra. A sárga csekken a megjegyzés rovatban, ha nincs megjelölve a célja a befizetésnek, mi egyházfenntartói járuléknak vesszük a beérkezett összeget.
Az egyházfenntartói járulék befizetésével a gyülekezetünkbe járók vállalják, hogy nevüket, címüket adják a befizetéshez, hogy az egyházközség választói névjegyzékében szerepeljenek. A választói névjegyzékben minden teljes jogú egyháztag szerepel. A Magyar Református Egyház választói törvénye alapján: „Teljes jogú egyháztag az, akit megkereszteltek, konfirmációi fogadalmat tett, a gyülekezeti istentiszteleten és úrvacsorai közösségben részt vesz, és egyházközségében az egyház fenntartásához hozzájárul. Az ilyen egyháztagnak nagykorúsága elérésétől kezdődően választó joga van és választható.”
A perselypénz név nélküli hozzájárulás az egyházközségünk megmaradásáért, szolgálatainak ellátásához, illetve lehet meghirdetett célra gyűjtött adomány is.
Kap az egyházközség anyagi támogatást az államtól?
Az államtól az egyházközség a működéséhez anyagi támogatást nem kap, így teljes egészében önfenntartó.
Az állam a hitoktatásért a Magyarországi Református Egyháznak fizet csoportdíjakat, amelyeket tovább utal az egyházközségeknek az ott folyó hitoktatási csoportok számának megfelelően. A 2010/11-es tanévben 5.150 Ft/hó/csoport.
Miből tartja fenn magát az egyházközség?
Egyházközségünk az egyházfenntartói járulékból, perselypénzből, az altemplom és az épületben lévő szabad lakások bérbeadásából tarja fenn magát.
A gyülekezetnek kell pénzbeli támogatást nyújtania az egyháznak?
A Magyarországi Református Egyház Közalapjába a gyülekezeteknek éves hozzájárulási kötelezettségük van, melynek összegét előírják az egyházközségek számára, ezen összeget a költségvetésünkbe be kell tervezni és fizetnünk kell negyedévente. Ugyanilyen előírás alapján kell fizetni egyházközségünknek az LSZA hozzájárulást, ami a lelkészek szolidaritási alapjába történő befizetési kötelezettség.
Hogyan tudunk befizetni célzott adományokat (pl. táborokra)?
A céladományok befizetése történhet a hivatalban, amely esetben a befizetés célját feltüntetjük a bevételi pénztárbizonylaton, sárga csekken a megjegyzés rovatban feltüntetett cél megjelölésével és banki átutalással az átutalás közlemény rovatába beírt célnak megfelelően.
Mi a Pro Missione Alapítvány feladata? Mit támogat a beérkezett 1%-os felajánlásokból?
Az egyházközségünk alapítványa a Pro Missione Alapítvány, amelynek célja a gyermekek és fiatalok felé irányuló hitbeli, erkölcsi, lelki, gondolkodásbeli nevelés segítése, az elesettek, elhagyatottak, idősek támogatása, valamint az erre irányuló munka szervezése és végzése. Az alapítvány támogatja a nyári táborokat, a családi kirándulásokat, az évzáróra adott hitbeli épülést szolgáló könyvek vételét, a karácsonyi csomagok összeállítását.
Tavaly mennyi felajánlás érkezett az 1%-okból az alapítvány számlájára?
Az alapítvány nevére felajánlott 2009. évre beadott személyi jövedelemadó bevallásban rendelkezett 1% és az APEH által 2010 október végén átutalt összeg: 1 021 717 Ft. Ezúton is köszönjük felajánlásaikat!
A válaszokat köszönjük Tolnainé Bérces Éva pénztárosnak!
Mire költi a Magyar Református Egyház a felajánlott 1 százalékot?
- Részletek
- Írta: www.reformatus.hu
A társadalom nagy részében még mindig él az előző rendszer által elültetett gondolat, miszerint az egyházaknak a templomban a helyük. Ezért bemutatjuk a református egyház tevékenységét és szerteágazó társadalmi szolgálatát, amelyet az szja-juk 1+1 százalékát felajánlók is támogatnak.
Gyülekezetek – szociális sejtek
A református egyház a gyülekezeteiben él. A helyi közösségek, mint önrendelkező, élő sejtek hálózzák be Magyarországot és a Kárpát- medencét, az ő életük, fejlődésük és jövőjük egyházunk sorskérdése. Az országban mintegy 1200 református gyülekezet működik, ezek legtöbbjében gyermek- és ifjúsági munka is folyik vasárnapi iskola, konfirmációi előkészítő, bibliaóra, évközi és nyári táborozások, kulturális programok keretében. A gyülekezetek kvázi önfenntartó módón működnek, a hívek adakozásából, de a Magyarországi Református Egyház további támogatást nyújt számukra, ha segítséget kérnek.
Bethesda Gyermekkórház
A Bethesda az egyetlen egyházi fenntartású gyermekkórház Közép-Európában. A szív-, és agysebészet kivételével teljes körű gyermekszakellátást biztosít tekintet nélkül a vallási hovatartozásra. Az ápoltak többsége mélyszegénységben él, ezért a kórház diakóniai, szociális és lelki segítséggel veszi körül a betegeket és hozzátartozóikat.
Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ)
Az MRSZ a legfiatalabb szervezet a hazai szeretetszolgálatok családjában és a szervezet nagy utat tett meg az elmúlt három évben. Az árvíz-, és vörösiszap-katasztrófa sújtotta területek, a Kárpát- medencében élő rászorult magyarok szolgálata mellett nemzetközi küldetésekkel – Haitiben, Afganisztánban és legutóbb Japánban – is képviselhette az emberiség ügyét.
Oktatás
A református pedagógia és tehetséggondozás kiemelkedő életpályákkal ajándékozta meg a magyar tudományos és szellemi életet. A recept változatlan. A mai református iskola legfontosabb feladata, hogy a hagyományokat követve olyan modern tudást és eszközöket adjon, a jövő generációinak kezébe, amivel egyszerre lesznek képesek kifejezni magukat és építeni közösségeiket.
Társadalmi szolgálat
A misszió szó jelentése küldetés, a keresztyén tanításból eredő társadalmi feladat elvégzése. Misszióink olyan területekre hatolnak be, melyeket a társadalom elzártan kezel, olyan emberi határhelyzetekben jelennek meg, amelyek kívül esnek a hétköznapi tapasztalatainkon.
Börtönmisszió, cigánymisszió, siketmisszió, iszákosmentő misszió, kórházmisszió, családsegítő szolgálat, menekültmisszió, hajléktalan misszió, telefonos lelkigondozás.
Szociális szolgálatok
A református egyház által koordinált intézményrendszer érzékeny szociális hálózat, amely igyekszik a „kiesettek” számára megteremteni a méltó, emberi körülményeket. Idősek, fogyatékkal élők, szenvedélybetegek, hajléktalanok, mélyszegénységben élők és árva gyermekek életének megtartásáért jöttek létre ezek az intézmények és programok, amelyeket önkéntesek is segítenek.
Út az életért!
2010. szeptember 16. és október 16. között a Református Missziói Központ szervezésében zajlott le az „Út az életért 2” elnevezésű program, amelynek során Magyarország szerte, több mint egy tucat hátrányos helyzetű, főként cigányok lakta településeken végeztek szűrővizsgálatokat szakképzett orvosok és asszisztensek. A program során több mint ezer ember részesült ellátásban.
Forrás és további információ: www.reformatus.hu/egyszazalek